A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Szontagh Vilmos: Magyarhoni evangélikus egyházunk, mint jogintézmény, az állam és jogelmélet szempontjából.

san-lassan visszakerülnek a közjoghoz a magánjog által usurpált területrészek. Foglalkozzunk azonban közelebbről azzal a kérdéssel, hogy mennyiben lehet itt valóban magánjogi viszonyokról szó? Szó lehet ingók és ingatlanok használatáról, haszonélvezetéről, szó lehet kötelmekről. De mindezekről csak oly értelemben, hogy milyen tartalmúak azok — ha ugyan egyáltalában a létük nem kétséges — az egyházi közjogi viszonyban állók e tekintetbeni jogai és kötelességei szempontjából. Afelől folyik tehát a vita, hogy egy konkrét esetben milyen értelmű és terjedelmű valakinek egyházi köviszonyán alapuló és abból folyó dologi szolgáltatása és illetve követelése. A hivány és díj levél ugyanis, mely az ilyen vitáknak alapját gyakran képezi, nem magánjogi szerződési, hanem közjogi és illetve közigazgatási jogi aktus, melyből folyó viták természetesen szintén közjogiak, illetve közigazgatásiak. Hogy az ezekből folyó viták eldöntésénél az E. A. kisegítő jogforrásként polgári anyagi magánjogunk szabályait jelölte meg, ez annyiból érthető, hogy közjogunknak — közelebbről közigazgatási jogunknak — oly értelemben kialakult, kijegecesedett elvei és rendszere, mint a több ezeréves múltra visszatekintő s már a rómaiaknál is magas fejlettségi fokot ért magánjognak, természetesen ma még nincsenek s ilyennek a megteremtése és kialakítása a jövő jogfejlődés és illetve közjogi tudományos munkálkodás feladatai közé tartozik. A társadalmi fejlődés iránya ugyanis szinte kikerülhetetlen törvényszerűségseggel a socialisátió irányában megyén végbe s ez magával hozza a societások jogának, a közjogoknak a kifejlődését. A jog ugyanis az élet szabálya s amint változik az élet, úgy változik a joga, mert a jog mindig csak eszköz bizonyos időbeni életcélok megvalósításához. Eddigi e tárgyú fejtegetéseinkkel azonban természetesen nem zártuk ki a lehetőségét annak, hogy egyházi vonatkozásokkal kapcsolatosan nem támadhatnának egyáltalán magánjogi viszonyok. Nagyon természetes, hogy támadhatnak ilyenek, de ezek a jogviszonyok az előbbi közjogiaktól abban különböznek, hogy ezekben a felek nem mint közületi jogalanyok vannak érdekelve, hanem mint ettől fügetlenítve tekintett társadalmi, vagyonjogi alanyok. Egy fizikai vagy jogi személy ugyanis többféle jogalanyiságai bírhat s jogviszonyainak minősége mindig