A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
zisokon alapult. Nem is volt kiválogatás, hanem természetes kiválasztódás tulajdonképpen. A cuius regio, eius religio fénykorában a nagybirtok, mint egyetlen organizált hatalom, később, mint egyetlen komoly, ellentállásra és védelemre képes erő, a protestáns nagybirtokos nemességre, s köztük is a legnagyóbbakra, oly kötelességeket rótt, de egyszersmindt oly jogokkal is ruházta fel azokat, amelyekben a vezéri szerepre való elhivatottság önként adódott. A vallásháborúk korában a győzelmes harc vezet a vezéri polchoz, s az evangélikus rendek nagy küzdelmei, a fojtogató állami hatalommal vívott nagy harcok korában, a küzdelmekben kifejtett kitartás és tántoríthatatlanság, az önzetlenségben és érdemekben kincses élet, a törhetetlen hit és a verejtékesen kiküzdött siker, vagy a hősiesen kiállott martyrium érdemesíti előkelő szerepükre a vezéreket. A protestáns egyházi életben tehát mindenkor és mindenütt az egyház támogatására alkalmas, de az állami hatalommal szemben relatíve jelentékeny függetlenséget jelentő, s jogai védelmére szembehelyezkedni is kész hatalom, vagy egyéb energia volt az, amely birtokosait az egyházi élet és kormányzat vezetésére hivatottakká avatta. Kirívó példa csak, egy-két szórványosan s ritka kivételként előforduló >— ép az ellenkező szabályt megerősítő — eset, melyekből Zoványi — leginkább Bessenyei György erős kritika alá vont szerepe fölött elkeseredve — oly tévesen hajlandó általánosítani, megállapítván, hogy „az egyház ... a hatalom kegyéhez akármi úton-módon közel férkőzött exisztenciákat, kik máskülönben sem hithűséggel és önzetlenséggel, sem nemes törekvéssel és áldozatkészséggel nem szolgáltak rá a közbizalomra, többször nagyra emelte s minden tőle telhető tisztséggel elhalmozta." 42 ) De ha a történelmi multat teljesen érdemetlenül vádolják is e szavak, a jövőre nézve mégis mementóként meredhetnek elénk. Korunk, sajnos, nagyon is hajlamos arra, hogy az egyenes gerinc helyett a hajlottat becsülje meg. Ha egyházunkban is elharapózna a kornak e beteges szelleme, talmi és nagyon is a mához kötött értékű kincsek csillogása árán, a jövendő hanyatlás veszélye fenyeget. Az egyházkormányzó világi erők helyes kiválasztásának. *) L. Zoványi id. m.-t. 22. 1.
