A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
már az 1860. évi egyetemes gyűlés is megteszi, s 1868-ban már befejezést is nyert az első zsinati munkálat, a viszonyok azonban semmikép sem kedveztek a zsinattartásra, s emiatt ily irányban csak 1886 óta indulhatott meg újra az erőteljesebb mozgalom. Az ág. hitv. evangélikusok zsinata végül is csak 1892-ben ülhet össze, de ekkora már a paritás kérdésében az egyházkormányzat minden fokozatán a szokásjog által huzamosabb időn keresztül lerögzített jogállapottal találja szemben magát. 9 ) Jelentőséget nyert s mintegy törvényszerű megerősítést is talált azonban e szokás jogi kialakulás időközben az 1885. évi VII. t.-c.-ben is, mely a magyar országgyűlés főrendiházának reformja kapcsán, e házban a magyar protestáns egyházak néhány főtisztviselő jenek is személyes jogon való megjelenhetést biztosított. E törvény ugyan korántsem helyezkedett a bevett vallásoknak az 1848. évi törvényekben megállapított tökéletes paritására, 10 ) a protestáns egyházak főtisztviselőinek részvételét szabályozván azonban, a világi és egyházi elem paritását mind a két protestáns vallásfelekezetre vonatkozólag teljes mértékben megvalósította. Az ág. hitv. ev. egyház részéről ugyanis az egyetemes felügyelőnek, a hivatalában legidősebb két kerületi felügyelőnek és az egyház három ily püspökének, az ev. ref. egyház részéről pedig a hivatalában legidősebb három egyházkerületi főgondnoknak és három püspöknek adott helyet. 11 ) A zsinatnak ilykép a kialakult helyzet is praejudikált s a paritás kérdésében a közvélemény is egységesnek volt tekint9 ) A magyarországi reformátusok mind a négy kerületre érvényes egységes egyházalkotmányát az 1881—82. évi debreceni zsinat alkotta meg. Az evangélikusokkal egyidejűleg azonban 1891-ben, Budapesten újra zsinatra gyűltek össze s e zsinat a ref. egyházalkotmáoiyt némileg módosította és különösen az oktatásügyre vonatkozó törvényeivel lényegesen kiegészítette... *) L. Zsedényi Béla: „A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház főtisztviselőinek részvétele az országgyűlés felsőházában" c. müvét. Miskolc, Magyar Jövő, 1926. M ) A magyar felsőházról szóló 1926. évi XII. t. c az ág. hitv. ev. egyház főtisztviselői részére, az evangélikusok lélekszámarányában a trianoni megcsonkitás következtében beállott jelentékeny csökkenést leszámítolva, már csak négy helyet biztosított. A világi ós egyházi elem paritása a részvételnél ma is érvényesül, a lélekszámaTányban előállott csökkenés leszámítolása azonban, a protestáns egyházak főtisztviselőire vonatkozólag megállapított országgyűlési személyes megjelenhetési jog eredetének teljes félreismerésén alapul. (L. részletesen kifejtve u. o. 29—34. 1.)
