A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.

nek már fogalmában is némi természetellenesség és célszerűt­lenség látszik, amennyiben ugyanazon egy ügynek, ugyanazon egy időbeni felelős vezérlését és intézését egyenlő joggal két különböző egyénre bízni józanul nem lehet, mivelhogy ez, az emberi egyediségek végtelen nagy különbözésénél fogva, az ügyek intézését nemcsak tisztábbá és könnyebbé nem, de sőt inkább zavarttá vagy éppen lehetetlenné is tenné." Véleménye szerint, e zavart elkerülendő, az egyházi elnökség lenne helye­sebb, mert a lelkészek azok, akik „az egyházi közügyeknek oly ösmeretével bírnak", amely őket a tanácskozások vezetésére ki­válóan alkalmassá teszi. 6 ) De ha nem is tartotta üdvösnek és célszerűnek a kettős elnökséget, mégis — amint írja — „annak legalább alakját megtartandónak véltem és vélem, egyedül a világiak iránti hálánknak, az ügy történeti fejlődésének s e te­kintetbeni kényes helyzetünknek figyelembe vétele, s a jövőre nézve ebből származó aggodalom által" indíttatva. 7 ) Révész a kettős elnökség csupán alaki fenntartására ezek alapján vagylagos javaslatot tesz, amely szerint a kettős elnök­ség kérdésének egyik megoldása az lehetne, hogy a presbyteriu­mokon és a törvényszékeken az egyházi, a közgyűléseken a vi­lági elnök elnököljön, a másik megoldás szerint pedig — s Révész inkább e felé hajlik, — az egyes tárgyakat kellene zsi­natilag részint a világi, részint az egyházi elnök elnöklése alá utalni, s a tárgyak megosztásánál zsinórmértékül az az elv szol­gálhatna, hogy az egyház szellemi vagy erkölcsi életét érintő tárgyaknál egyháziak elnököljenek. Javaslatának célszerűsége felől azonban úgy látszik saját maga sincs teljesen meggyő­ződve, mert a javaslatot később a következő megjegyzéssel ki­séri: „Ugy látszik, hogy itt egyedül a világiak józan bölcses­sége, egyházunk iránti tiszta szeretete, s a lelkészek iránti bizo­dalma segíthet a dolgon, mely szerént t. i. belássák azt, hogy a papi elnökség miatti hierarchiátóli minden félelmök, merőben oly agyrém, melynek semmi valóság nem felel meg, s melyet ha feltámadni akarna is, nem a kettős elnökség valódi réme. *) U. o. 57. 1. ') TJ. o. 58. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents