A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
Az egyházkerületek egyértelmű tiltakozásából az abszolút kormány világosan megérthette, hogy a magyar protestantizmus hozzájárulásával semmiféle ráerőszakolt, tehát oktroyált alkotmányt nem hajlandó legitimálni s az évszázadok alatt harcban és nagy küzdelmek árán kivívott jogaihoz és szokásjogilag kiépített alkotmányához körömszakadtáig ragaszkodik. Nem is kísérletezett tehát többé ezen az úton, hanem 1859 szeptember hó 1-én kibocsátotta a „Pátens" név alatt ismeretes és valósággal hírhedtté vált nyilt parancsot, amely, nem törekedve többé még a törvényesség látszatára sem, egyszerűen rendeleti úton, hatalmi szóval rendezte a protestánsok egyházi ügyeit. A pátens igen sok vonatkozásban honorálta a protestáns kívánságokat, elejtette például a consistoriális szervezet tervét, fenntartotta az ág. hitv. ev. egyház kialakult négy fokozatát, visszaállította a felügyelői intézményt, s tagadhatatlanul lényegesen több szabadságot biztosított a fennálló állapotokkal szemben. De teljesen önkényesen és mélyen nyúlt bele viszont az egyház autonom jogaiba, így például a régi négy egyházkerület helyett az ág. hitv. ev. egyház kebelében hat kerület felállítása iránt intézkedett, az állami felügyeletet a gyámságig fokozta s már pusztán oktroy-alkotmány jellegénél fogva is, esetleges életbelépése által, a protestantizmus több évszázados küzdelmeinek összes gyümölcseit veszélyeztette. Könnyen érthető tehát az a felháborodás és elkeseredés, amellyel az egész magyar protestantizmus a pátens ellen hadbavonult. A harc tüze a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület Késmárkon, 1859 szeptember 27.-én tartott gyűlésén vetett lángot, ahol a császári biztos jelenlétében Zsedényi Ede, az ág. hitv. ev. egyház későbbi egyetemes felügyelője, indította meg a pátens elleni hatalmas küzdelmet. „A kormány legfőbb felügyeleti jogának mindig nem rendező, hanem csak tagadó természete van, — mondta támadó beszédében Zsedényi, — és éppen ezért ezen jog soha oda ki nem terjesztetett, hogy a protestáns egyház ügyeiben a kormányszékek által akár törvényjavaslat kidolgoztatott, akár annak elfogadására a protestánsok szoríttattak volna." 1 ) *) L. Haan id. m.-t 158—59. 1. Zsedényi Edét állásfoglalása miatt a Landesgericht négy hónapi fogságra ítélte el s büntetését a fellebbezési fórum nyolc hónapra súlyosbította. Az uralkodó azonban a pátens visszavonásával egyidejűleg Zsedényi szabadonboesátása iránt is rendelkezett.
