A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
A paritás a mai egyházalkotmányban. A szabadságharc összeomlása Haynau rendelete. — A császári Pátens és visszavonása. — Egyházi társelnök az ev. egyetemes gyűlésen. — A kettős elnökség kérdése. Révész Imre „Vélemény "-e és javaslatai. —Az elnökségben valé paritás szokás jogi kialakulása. — A paritás az 1891—94. évi ev. zsinaton. — A zsinati előmunkálatok. — A paritás a mai egyházalkotmányban. — Zsinati vita az E. A. 12. §-ának szövegezése és a szöveg értelmezése körüL — Az egyetemes felügyelői állás és az egyetemes püspökség eszméje a paritás szempontjából. — Kaas Ivor báró állásfoglalása az egyetemes felügyelői tisztség fenntartása mellett. — Az egyetemes felügyelő alkotmányszerinti jogköre. — Az E. A. 12. §-ának helyes interpretációja. — Az egyetemes felügyelő egyházkormányzó jogköre a paritás szempontjából. — A paritást érintő reformtervek és az előkészítés alatt álló zsinat bizottságaiban. — A paritás az ág. hitv. evang. és az ev. ref. egyházban, — A magyar protestáns egyházak sajátos és minden más protestáns egyházalkotmánytől eltérő jellegzetessége: a paritás. — A lelkészi és világi elem közötti Imrmónia, a paritás és a jövendő egyházépítés veszélyei: A világi elem növekvő közönye. Az egyházkormányző világi erők kiválogatásának téves vágányra való kisiklása. — A kiválogatás helyes alapjai. A bevett felekezeteknek az 1848. évi törvényekben biztosított tökéletes egyenlősége és viszonossága, s ezzel együtt a protestáns felekezetek teljes vallásszabadsága, — miként e törvényekben biztosított egyéb nemzeti és polgári szabadságjogok is, — csak igen rövid életűek voltak. A Habsburg-politika, megrettenve a folytonosan erősödő nemzeti gondolattól, újra az önkény útjára lépett s harcba szólította a független magyar állam eszméje ellen a magyarországi nemzetiségeket. A nemzeti erőket a hon és a szabadság veszélye újból fegyverbe állította s a nemzet bámulatos erőfeszítéssel és hősi küzdelemmel vívta meg az újkor egyik legdicsőbb szabadságharcát, amely csak a segítségül hívott orosz fegyverek százezrei előtt roppant össze. A