A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
szák az egyháziak sarából, többen pedig a hivatalában legidősebb püspök alelnökségét sürgetik. A világiak azonban, arra hivatkozva, hogy a régi zsinatokon is a világiak elnököltek mindig, a dogmatikai kérdések kikapcsolása folytán pedig az egyházi elnökségre szükség sincsen, álláspontjukból nem engedtek. Miután pedig a mérsékeltebb egyházi elemet is kielégítette a világiak azon engedménye, hogy elvben és a jövőre nézve az egyházi elnökséget is elismerték, a zsinat az elnökség kérdését az előleges megállapodás alapján rendezte, az alelnökséggel pedig a zsinat tartalmára az egyetemes felügyelőt bízta meg. 43 ) A második vihar a hierarchia és kyriarchia kérdésében, a zsinat szeptember hó 20-án tartott harmadik ülésén tört ki, az egyházkormányzat gyakorlata, azazl ú. n. régimen ecclesiasticum mixtum körül. A vegyes küldöttség tárgyalása alá vett tervezete erre vonatkozólag a következőképpen hangzót 4 : „Societates religiosae, ius ordinandi et constabiliendi interni sui regiminis exercent, per deputatos et repraesentantes suos, ex omnibus eorum superintendentiis ad synodos missas, et quia ipsae societates ex secularibus et ecclesiasticis membris constant, régimen eorum quoque mixtum esse debet." A régimen mixtum ellen a világiak egyrésze, Prónay Gábor báró és Tihanyi Dániel vezetése alatt, heves rohamra indult, s vitatva, hogy a protestáns egyház, amely az egyetemes papság elvén épül fel, maga is polgári alakulat, amely a klérust mint külön rendet el nem ismerheti, az egyházkormányzati jogokat kizárólag a világiak részére követelte. 44 ) Az egyházi elem ezzel szemben az evangélium első hirdetői által is gya*») L. u. o. 33—35. 1. **) „A világiak állították, hogy az egyház az államtól elvontan nem képzelhető, s nem más mint polgári test, s így kormányzata sem lehet más, mint polgári, s csupán ilynemű elöljáróság által gyakorolható; hogy a protestáns egyház elveinél fogva, elérust el nem ösmer, s papok és nép között semmi kiváló külömbséget nem tűr. A lelkészek az állam szolgái, s a testületnek' szerződés alapján szolgálnak; mimnél fogva a hivatal természeténél fogva, semmi különös jogokkal nem bírhatnak, s ha ilyenek birtokában vannak, vagy lehetnek, azok csupán a testület ós állam által engedendők. Az egyházba való meghívás nem egyéb polgári szerződésnél, mely nem a meghívott, de a meghívó akaratától függ, a még az sem függ a tanító, de a hallgatók akaratától, mennyi ideig legyen a szent gyülekezetnek elöljárója." (L. Szeberényi id. m.-t. 49—50.1.)
