A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai

5. A magyarországi V. szabad királyi város hitvallása. Confessio Pentapolitana. Az V. sz. kir. város — Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Kassa és Lőcse — hitvallásának, másnéven Confessio Pentapolitanának létrejötte annak a szigorú törvénynek köszönhető, melyet az 1548.-iki országgyűlés az anabaptisták és szakramentáriusok ellen hozott. Kimondja a törvény 11. cikkelye, hogy e tévtanok követőit száműzi s a jövőben az országban e felekezetek követői le nem telepedhetnek.

1

) Mivel a törvény rendelkezése értelmében a jövőben királyi biztosok fogják bejárni az országot, hogy meggyőződjenek arról, hogy az alattvalók az egyház hamisítatlan tanait vallják-e s a tévelygők ellen könyörtelenül eljárjanak,, öt felsőmagyarországi város, ú. m. Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Kassa és Lőcse elhatározta, hogy vallásuk tanait hitvallásban, írásban összefoglalják. Félő volt ugyanis, hogy a kir. bizottságnem jár el tisztében pártatlanul s az ev. egyház tanainak kellő ismerete hijján majd azokat is a tévtanok közé sorolja. A kir. bizottság már a következő 1549. év aug. 14-én megjelent Eperjesen Bardala István váci püspök és Sibrik Gergely helytartótanácsos személyében. A bizottság kikérdezte az *) Anabaptistas et sacramentarios, iuxta admonitionem Regiae Maiestatie, qui adhuc in regno supersunt, procul expellendos esse de onmium bonis, Ordines et Status Regni statuerunt, nec amplius illos, aut quempiam illorum intra Regni fines esse Tecipiendoe. (Magy. országgyűlési emlékek. Budapest, 1876. 219. 1. és v. ö. „A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen" c. Budapesten 1922-ben megjelent munkámat 110—117. 1.)