A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
A református egy ház jogtörténet azonban e látszat, illetve e kánonokkal szemben is a világi elem határozott érvényesülését állapítja meg a XVII. századbeli református egyházkormányzat terén. 36 ) Hivatkozik e kánonokkal szemben ugyanis azokra a körülményekre, amelyek egyrészt az erdélyi fejedelemség alá eső területeken, ahol a protestáns fejedelmek alatt a német mintához közel álló fejedelmi egyházkormányzat alakult ki, a fejedelem s az államhatalom szervei és funkcionáirusai útján érvényesíthették a világi befolyást, másrészt a dunántúli s általában a nyugati területeken, az előkelőbb világi elem korábbi rekathoiizációja folytán korábban kiépített presbyteriumokban, — ezekben és ezek által tették lehetővé a világi elem határozottabb érvényesülését. 37 ) Kritikus helyzet e tekintetben a reformátusoknál is csak a tiszántúli egyházkerületben állott elő, amely ha nem is tartozott az erdélyi fejedelemség területébe, olykor mégis a fejedelem joghatósága alá került s rajta a fenhatóság többszöri váltakozása folytán sem a fejedelmi egyházkormányzat nem alakulhatott ki, sem a presbyteriális rendszer nem talált termékeny talajra. 38 ) Itt valóban a lelkészek kezében maradt az egyház egész kormányzata és valóban hierarchikus rendszer alakult ki, hierarchikus elvek gyökereztek meg. A hierarchikus és kyriarchikus törekvések nagy harca, amely a református egyházban a XVIII. században folyt le és éppen itt, a tiszántúli kerületben lobbant lángra, ezekben lelheti okát és magyarázatát. Az ág. hitv. ev. egyház alkotmányfejlődésének ebben a második korszakában azonban, amely a XVII. század hajnalán indul meg és a Carolina Resolutiokkal zárul, ily kirívó példákkal nem találkozunk. Előfordul ugyan, hogy itt-ott a világi elem, itt-ott pedig a lelkészi elem túlsúlya jelentkezik. E túlsúlyt azonban mindenütt a helyzet és a megoldásra váró feladatok célszerű kívánalmai idézik elő. Hierarchikus és kyriarchikus törekvésekről, mint ilyenekről, e korban tulajdonképpen szó sem lehet. A hierarchia és a kyriarchia legfeljebb mint természetszerűleg és szinte öwmagóMl kialakult irányzat avagy jelenség jelentkezik. Megvalósításra kitűzött cél**) így Szentpéteri Kun is. L. id. m.-t. 77. 1. ") L. u. o. 80—82. 1. ») L. u. o. 83. 1.
