A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
okfejtése azonban sokkal logikusabb s hasonlata sokkal több támpontot nyerhet a történeti példákban és a rendiség fejlődésében kialakult szokásokban is, semhogy e megállapítások fölött egyszerűen napirendre lehessen térni. De maga Kerkápoly is példával illusztrálja e véleményét. Elmondja, hogy a zempléni esperességi zsinatnak Tolnai János és társai ügyében 1638-ban elkövetett eljárása ellen Tolnai és némely világiak kifogást emeltek az egyház fő-fő pártfogói előtt, kik ez év december havában tartott gyűlésükre úgy a panaszosokat, mint Miskolczi István személyében az esperességet maguk elé idézték. „Mintha csak az alsó és felső tábla izenet-váltásait halr laná az ember, melyeknek mindegyike ugyanazon nemzettestet képviselvén, külön testületeibem, sokszor mégis oly eltérő nézteket tanúsított." 35 ) Vagy nem mutat-e rokonságot e példával a Nádasdy Ferenc elnöklete alatt megtartott csepregi zsinat és nagyrészben a többi zsinat is, amelyekre a főurak legtöbbnyire csak követeiket küldik el. Aki a magyar rendiség két ágra válását, amely már a XVI. században is bekövetkezett, de törvényesen csak a XVII. század elején nyert elismerést, figyelemmel végigkíséri s meggyőződést szerez arról is, hogy mennyire hű tűkre volt ez a kettéválás a ténylegesen kialakult erőviszonyok osztályozódásának, könnyen meg fogja érteni s ha a példákban is erősítést talál reá, megállapíthatja, hogy a rendiség két ágra válása — amely oly jellemző jelensége e kornak — az egyházi élet szervezkedése és kormányzati formái fölött sem suhanhatott el nyomtalanul. De a tisztán papi elemekből alakult zsinatokkal különben sem annyira evangélikus, mint inkább a református egyházszervezkedés történetében találkozunk. Az evangélikus zsinatok közül egyedül a semptei consistoriumon nincs jelen a világi elem, a reformátusok e korbeli két legjelentősebb zsinatán, az 1626-iki komjáti és az 1646-iki szatmárnémeti zsinaton viszont csak a lelkészek vesznek részt. A világi elem távolmaradását meg lehet különben állapítani úgy a komjáti kánokon, mint a szatmárnémeti zsinat megbízása alapján Geleji Katona István erdélyi püspök által szerkesztett ú. n. Geleji Katona-féle kánokon. E kánonokban a látszat szerint legalább valóban a hierarchikus egyházszervezet nyer teljes kifejlést. *) L. Kerkápoly id. m.-t. 88. 1.
