A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
mázassal, mindjárt a XVII. század elején hat superintendeninaban (egyházkerületben) szervezkednek s e szervezkedésük nagyrészben törvényes megerősítésben is részesül, amennyiben az 1620. évi besztercebányai országgyűlés a zsolnai és szepesváraljai zsinatok kánonjait megerősíti s utasítást ad az ezek szerint való további szervezkedésre. Az evangélikus egyház egységes, országos szervezkedéséről azonban az e korbeli adatok még nem tesznek említést. Csupán a zsolnai zsinat kánonjai rendelkeznek az egyes superintendenciák közötti bizonyos kapcsolatok felől, amennyiben valamelyik superintendens elhalálozása esetére előírták, hogy a superintendenst választó gyűlést a két másik superintendens hívja, a megyék hozzájárulásával, össze. A szepesváraljai zsinat kánonjai viszont határozottan kijelentik, hogy mindegyik superintendens teljesen különálló hatáskörrel bír és semmi körülmények között sem szólhat bele a másik superintendens hatáskörébe, vagy választásába. A választó gyűlés egybehívására tehát épp azért, a megye hozzájárulása mellett, az espereseket jogosítja fel. 14 ) Az országos, egyetemes szervezet kiépítéséről, — mivel ez a XVII. századbeli szervezkedés első etape-jánál meg nem történt, — későbben jó ideig nem is igen lehetett szó s erre a közállapotok miatt még a vallásszabadságot a legteljesebb mértékig biztosító linci béke után sem kerülhetett sor. Csak Rákóczi Ferenc szabadságharcának győzelmeiben csillannak meg először e lehetőségek s próbálnak alakot ölteni az 1707. évi rózsahegyi zsinaton. E zsinat „egyetemes nemzeti zsinat"-nak nevezi magát s egyetemes érvénnyel kíván a magyarországi evangélikus egyháznak új, a XVII. században megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodó alkotmányt adni. így az evangélikusok számbeli erős megcsökkenésére való tekintettel, a superintendenciák átszervezése iránt is rendelkezik, s helyükbe négy nagy egyházkerületet szervez. Kimondja azonban ezenkívül két u. n. consistorium létesítését is, melyekben az egyházkerületek fölött álló, tehát negyedfokú egyházkormányzati hatóságot kíván, két-két kerületre kiterjedő hatáskörrel, felállítani. A rózsahegyi zsinatnak az egyházszervezkedést érintő rendelkezései azonban nem mentek foganatba, mert Rákóczi szabadságharcának leverése után, törvényeink e zsinatot convenM ) Ti. U. O. 34. L
