A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
fejedelmeire hárul. Erdély fénykorát éli, s hatalmas fejedelmeinek dicsőséges haditényei és szerződései ideig-óráig még biztosítani tudják a toleranciát. Előbb Bethlen Gábor fegyverei vívják ki az 1621-iki nikolsburgi, az 1623-iki második bécsi békét, 4 ) amelyeknek mindegyikében újabb biztosítást nyer a protestánsok szabad vallásgyakorlata, majd amidőn halála után újra csak napirendre kerülnek a templomi osztások, a lelkészek üldözései, a temetkezőhelyek s harangok megvonása s a folytonosan erősbödő ellenreformáció, a „cuius regio eius religio'" elvének könyörtelen alkalmazásával a birtokos nemesség ősi jogait játssza ki a vallás szabad gyakorlata ellen, I. Rákóczi György ragad fegyvert s kényszeríti ki az 1645. évi linci békét, amely a protestánsok szabad vallásgyakorlatát most már minden téren és minden vonatkozásban, még a földesúri jogokkal szemben is, teljes mértékben és minden kétséget kizáróan biztosítja. 5 ) De maga a linci béke s ennek törvényszerű becikkelyezése (1647.) sem hozott lényeges és hosszantartó enyhülést. Bár a protestánsok vallásszabadsága benne a legpontosabb és leghatározottabb körülírást nyeri is, mégis csak ama „papír-szerződések" sorát gazdagította, amelyek a gyakorlatban — miként e félszázad többi hasonló garanciái — nem tudtak testet ölteni. Szinte kézenfekvő e tekintetben az összehasonlítás a XVI. és XVII. század között, amely oly szomorú fényt vet az a korbeli magyar törvényhozás eredménytelenségére és tehetetlenségére. A XVI. században kelt törvényeink a protestánsok elégetéséről, fej- és jószágvesztéséről, vagy legjobb esetben kiüldözeséről adnak számot, de a reformáció nagy lendülettel terjed s csaknem az egész országot meghódítja ezalatt, XVII. századbeli törvénykönyveink viszont a vallásszabadság oltárát építgetik s bástyázzák királyi eskükkel körül, a törvények szavaira azonban viszhangot eközben az ostorpattogás, tűz és vas, a bitó és a gálya ad. /. Lipót, ki trónralépésekor (1655.) még, elődeihez híven, *) A protestánsok vallásszabadságát megerősíti e korban még a Bethlen tlábor halála után létrejött 1630-i pozsonyi béke is. 5 ) E helyen említjük meg, hogy vizsgálódásaink körét a hierarchikus és kyriarchikus irányok érvényesülése kérdésében Erdélyre, ahol a fejedelmi egyházkormányzat elvei érvényesültek s így az egyházszervezkedés is eltérő volt a. magyarországi egyház szervezkedésétől, nem terjesztjük ki
