A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
A magánföldesúri ius territorii és a patronatus semmiesetre sem nyert e században még általánosan oly értelmezést, mint amelyet annak a következő évszázadban az ellenreformáció tulajdonított. Hiszen, hogy csak egyetlen példával illusztráljuk a különbséget, az 1715. évi 30. t. c. alapján, a vallásügyi sérelmek megvizsgálására kiküldött comissiok irományaiban, a sérelmek elintézésére proponált pontok egyike azt javasolja, hogy a földesúri jog pusztán a testi, vagy anyagi szolgálatra korlátoztassék, a lelkiismereten való uralkodás szűnjék meg, a földesúr ne foglalja el a templomokat, ne akadályozza az istentiszteleteket és ne fossza meg protestáns jobbágyát a házától és a telkétől. 28 ) A földesúri jogok olyképen való általános értelmezéséről és általános tényleges gyakorlásáról, mint ahogy ezt a sérelmi pont szerint a következő évszázadban már értelmezték és gyakorolták, a XVI. században általánosan már csak azért sem lehetett szó, mert hiszen a reformáció elterjedése nálunk aránylag békés és nyugodt keretek között történt. A protestáns földesúri jogok sem haladták tehát túl egyelőre azokat a jpgokat, amelyeket a róm. katholikus földesúr egyházával szemben, mint patrónus gyakorolt, s csupán a protestáns egyházi szervezkedés megindulásával terjeszkedtek ki ezek a jogok, az egyház védelem feladataival kapcsolatban, az egyházszervezkedés és az egyházkormányzat területére is. A földesúr ekként, aki az egyházat s az iskolákat fenntartja, a lelkészt fizeti, vagy járandóságait behajtja, az iskolamestert szerződteti, a jelesebb prédikátorokat külföldről hozatja, akinek a lelkész esetleg udvari papja is, a reformáció kezdetén nyilvánvalóan szinte korlátlanul gyakorolhatja befolyását az új egyház szervezetére és kormányzatára, s teheti ezt nemcsak az egyházközséggel, hanem a fraternitással szemben is, ha a fraternitás területileg egészben, vagy nagyrészben magánföldesurasága alá esik. Másképen alakul természetesen a helyzet, ha a fraternitás több, vagy sok birtokos nemes területét öleli fel s közöttük egy sincs, aki birtokánál, vagy tekintélyénél fogva e jogok gyakorlását nagyrészben magához tudná ragadni. Ebben a helyzetben már tér és alkalom nyílik valóban M ) L. Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Bpest, 1907. 347—48. 1.
