A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
Ebben a helyzetben talál maga előtt széles csapásokat és nyitott vágányokat a reformáció és válnak holt betűkké a kegyetlen törvények szavai. A reformáció általános elterjedése e század derekán már megállapítható és a lendületes mozgalommal szemben, mihelyt e mozgalom a kiváltságos rendekhez és helyekhez, a főnemesi és köznemesi osztályhoz, valamint a kir. városokhoz is útat talált, sem a megtört központi hatalom, sem a katholikus hierarchia nem hivatkozhatott többé eredményesen e tiltó jogszabályokra. 3 ) Sőt a tényleges helyzet és a protestantizmusnak e korbeli németországi jogállapota alapján sokkal inkább azt kell kirívónak tekintenünk, hogy a magyar protestantizmus, amely ily lendületes rohamban terjedt el, erejének teljességében volt s ily erős bástyákat nyert meg a védelmére, államjogi elismertetését, e század folyamán mégsem volt képes kivívni, törvényekben biztosítani. Ezirányú küzdelmeinek eredményei mindössze a hallgatólagos elismerésben, helyesebben megtűrésben merültek ki. De e hallgatólagos elismerésben is csak a lutheránusok részesülnek, amennyiben az 1548. évi 11. t. c. csak az „anabaptisták és sacramentariusok" kiűzéséről intézkedvén s ezek alatt Kálvin követőit értve, a lutheránusokat nem említi. De az anabaptistákat és a sacramentariusokat sem a máglya fenyegeti többé, csak „minden birtokból kiűzendők, s többé azok, vagy közülök bárki is vissza nem fogadandók." Ezzel szemben viszont az 1550. évi 12. t. c. a felől intézkedik, hogy minden áron a katholikus hit és vallás mindenütt való helyreállítására kell törekedni. Az állam jogi helyzet szempontjából tehát a XVI. század folyamán nagy eredményeket nem ért el a reformáció s hogy éz, bár a mozgalom erejének teljességében volt, mégis így történhetett, annak oka a katholikus uralkodók ellenállásában, e század második felében pedig a jezsuiták betelepülésével erősebben újraéledt s új alapokon reorganizált róm. kath. egyház által megindított ellenreformációban keresendő. A németországi augsburgi vallásbékével és a passaui egyezménnyel szemben a magyar rendek ereje, bár nagy többségük evangélikus, mind*) L. Kerkápoly Károly: Protestáns egyházalkotmány, tekintettel történeti fejlődésére. Pápán, 1860. 77. 1.
