A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
egyház végleges különválása, 1 ) részben azért is, mert a magyar protestantizmus történetében, mindjárt a XVII. század küszöbén oly események jelentkeznek, amelyek e század későbbi eseményeire árnyékukat már is előrevetik s elütnek a XVI. században megerősödött s vallási kérdésekben türelmesebb és békésebb közhangulattól. Egyházjogtörténeti szempontból viszont kétségtelenül a bécsi béke, illetőleg az 1608. évi k. e. I. t. c. az, amely a szabad vallásgyakorlat és a hitfelekezetek önálló szervezkedésének biztosítása által, a régebbi magyar törvényekben foglalt jogállapottal szemben, s ekként természetesen az állam és a protestáns egyházak közötti viszony szempontjából is, a fordulópontot jelenti. A hierarchikus és kyriarchikus irányok megvilágításánál azonban e kérdés nem bír különösebb jelentőséggel. Egyházjogi, e korszakban való jelentkezésüket tekintve, pedig egyházjogtörténeti kérdésről lévén szó, tulajdonképpen az egy ház jogtörténeti álláspont volna helyes és lehetne irányadó, annál is inkább, mivel a protestáns egyházszervezkedések törvényes lehetőségeit az 1608. k. e. 1.1. c. nyitja meg. Ezzel szemben viszont, mivel az egyházszervezkedés e korban még csak csírájában jelentkezik s e tekintetben határozottan kialakult jogállapotról alig lehet szó, az egyházszervezkedésre vonatkozó irányzatok is teljesen a közállapotokban fogannak s így sokkal inkább az általános történet behatása alatt állanak. Ezeknek az irányzatoknak a jelenségeiben különben is a századvég és 1608 között változás alig észlelhető, a magyarországi protestantizmus története azonban e rövid néhány év alatt is sok olyan eseményt találhat feljegyzésre méltónak, amelyek összhangban a XVII. század későbbi eseményeivel, az egyházszervezkedésben érvényesülő elvekre is befolyással lehettek. Ez teszi indokolttá, hogy a hierarchikus és kyriarchikus irányzatokat elsősorban is a XVI. században és annak végéig való jelentkezési formájukban vegyük vizsgálat alá. Már a reformáció magyarországi gyors és általános elterjedésének az okait érintve is, megemlékeztünk arról, hogy a mohácsi vész előtt kelt törvényeink, részint az akkori gyűlöletes *) L. Mikler Károly: Magyar Evangélikus Egyházjog. Budapest, 1906. 20. 1. és Zoványi Jenő: A magyar protestantizmus történetének korszakokra oszlása. Protestáns Szemle, 1903. 1—10. 1.
