A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Szontagh Vilmos: Magyarhoni evangélikus egyházunk, mint jogintézmény, az állam és jogelmélet szempontjából.
tendő, hogy az egyházi közviszonyok anyagi vonatkozásainak konkrét megállapításában érvényesülhet az autonom szerződési szabadság. Az egyháznak pl. nincsenek egyöntetűleg megállapított illetménytételei mint pl. az államnak, aki midőn kinevez egy tisztviselőt valamely fizetési osztályba, ezzel egyúttal megállapítást nyertek az illetményei is. Az egyháznál azonban egyházanként más és más, a legkülönfélébb összegű pénzbeli és természetbeni járandóságok szoktak megállapíttatni. Részben tehát ez a konkrét megállapítás (hiány, díj levél) térhet el a magánjog idevonatkozó szabályától, aminek, tekintettel a magánjog szabályainak dispositiv jellegére, mi akadálya sincsen. Koncedálhatjuk ezenkívül azután még azt is, hogy ilyen anyagi vonatkozásokat maga az abstrakt jogszabály rendez s maga az abstrakt jogszabály él a magánjogi szabály dispositiv természete nyújtotta lehetőséggel, mint autonom szabadsággal, de eredménykép ekkor is közjogi vonatkozást rendez, szabályoz. Hasonló okoskodással ugyanis az államnak illetmény s vagyoni vonatkozású közszolgáltatási rendelkezései is magánjogiaknak volnának minősíthetők. Amikor azután egy állami alakalmazott illetményügyében a közigazgatási bíróság van hivatva dönteni, az a közigazgatási bíró sokszor öntudatlanul magánjogi princípiumok szerint igazodik s ez különösen szembetűnővé válik akkor, amidőn az illetménykérdés során esetleg természetbeni járandóság 1 — használat, haszonélvezet — kerül szóba. Ha ilyen természetű ügybeni döntésről van szó az egyházi közigazgatás illetve az E. A. szerinti törvénykezés során, szintén magánjogi princípiumok alkalmazásával lesz a különben változatlanul közjogi és illetve közigazgatásjogi vitás kérdés eldöntendő és illetve eldönthető, de nem azért, mintha a vita magánjogi volna, hanem azért, mert a közjognak magának az idevonatkozó intézményei még nem alakultak ki s addig veszi a princípiumokat onnan, ahol azokat épen találja, — a magánjogból. A felek ugyanis nem magánjogi, hanem közjogi viszonyuk megállapítását igénylik s ezen az a körülmény, hogy szükségből magánjogi princípiumok vétetnek alkalmazásba, nem változtat s a magánjogi princípiumok alkalmazásba vételével mintegy újból megállapított jogviszony, megmarad továbbra is közjogi viszonynak, amilyen eredetileg is volt. Az ugyanis, hogy egy ily kétségtelenül közjogi viszony tartalmilag később vitássá válik s a vitában döntés történik, nem változtathatja meg an-
