A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
4. Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés berekesztése. A Confutatio és Apológia. A katholikus rendeknek némi aggályokat okozott az a kérdés, hogy milyen formában is foglalkozzanak a bemutatott ágostai hitvallás cikkeinek megcáfolásával. Csakhamar valamennyien egyetértettek abban, hogy mivel felfogásuk szerint ők a régi egyház jogfolytonosságának képviselői, nem külön hitvallás, hanem csak cáfolat alakjában támadják meg a Confessio Augustana tételeit. A kath. rendek kérésére a császár jeles hittudósoknak adta ki a Confessio Augustanát, azzal az utasítással, hogy a római egyházzal megegyező tanok megállapításán kívül nevezzék meg azokat is, amelyekben a Confessio Augustana ellentétes álláspontot tüntet fel. 1 ) Az e feladattal megbízott hittudósok száma közel húsz volt és azok szellemi irányítását Campegio pápai legátus vállalta magára. Leginkább irodalmi készséggel bíró theológusok voltak, kik Luthert és a reformáció tanait hitvita-iratokkal már ismételten megtámadták. Köztük volt egyebek közt dr. Eck János, Faber János, azelőtti budai prépost, Wimpina, Cochleus, Mensing és még mások. 2 ) E theológusokból álló bizottságnak legharciasabb és egyúttal legképzettebb vezérei azonban dr. Eck János és Faber János; az utóbbi egyúttal a bizottság elnöke is volt. A bizottság tagjai Eck azon művét vették alapul, melyben mindjárt *) Brieger Th.: Beiträge ZUT Geschichte des Augsburger Reichstages. (Zeitschrift für Eärchenigesehichte. XII. 126. 1.) 2 ) Ficker J.: Die K<mfutatio.n des Augsburgischen Bekenntnisses Ihre erste Gestalt und ihre Geschichte. Leipzig, 1891. XX.
