A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Szontagh Vilmos: Magyarhoni evangélikus egyházunk, mint jogintézmény, az állam és jogelmélet szempontjából.
nak, a szó sajátos értelmében bírói értelmű működést kívánnak-e csakugyan. Azok a viták jogviták-e valóban, vagy csupán jogi vonatkozású ügyek, melyeknek közigazgatási úton eszközlendő intézéséből csak származhatnak jogviták. Ügy kell megállapítanunk, hogy egyházalkotmányunknak nincsen elvilegesen megokolható és elfogadható alapja akkor, amidőn a 324. és 329. §§-ok szerinti ügyeket „törvénykezési" ügyeknek minősíti. Mindenekelőtt ami a 324. §. szerinti egyházi vétségeket illeti, e §. az egyháznak a maga alkalmazottaival szembeni fegyelmező joghatóságát statuálja. A fegyelmezés azonban közigazgatási jogkör s bíráskodásnak e tekintetben csak annyiban lehet helye, amennyiben a fegyelmezés során jogsérelem elkövetése állíttatik. A fegyelmezés során ugyanis a cél nem jogszolgáltatás,, hanem az, hogy valamely egyházi tisztviselő, közelebbről megszabott büntetések alkalmazásba vételével, tisztére, melyet nem töltött be megf elelőleg, arra vagy alkalmassá tétessék, vagy/ g) aki az egyházi felsőség iránt nagyobb mérvű engedetlenséget és tiszteletlenséget tanúsít; h) aki magaviseletevei a közerkölesiséget sért, vagy akinek magaviselete hivatalának jellegével össze nem fér; i) aki az állam büntetőtörvényeinek súlya alá eső oly cselekményt követ el,, mely az egyház vallási, erkölcsi, közművelődési, rendtartási és jogi feladatai érdekében, egyházi szempontból is büntetendő. E. A. 329. $.: Az egyházi törvénykezési eljárásra tartoznak az egyházi közigazgatás terén felmerült következő vitás ügyek: a) egyházak és egyházmegyéknek elválását és szövetkezését illető vagy abból eredő vitás kérdések; b) egyházi testületeknek az egyházi viszonyból származó keresetei; c) az egyházi tisztviselők s esetleg azok örökösei által vagy ellen hiványvagy hivatali viszony alapján indított keresetek; d) az egyháztagoknak az egyház vagy egyházi tisztviselők ellen az egyházi viszonyból eredő s őket egyénileg érdeklő ügyekben 1 indított keresetei; e) az egyházközségi gyűlések illetőségéhez tartozó választások és felsőbbegyházi tisztviselőkre megejtett szavazások érvényessége ellen beadott keref) egyházi tisztviselők ellen a hivatal viselésére vonatkozó képtelenség miatt, a hivataltól felmentés iránt indított keresetek; g) valamint egyáltalában az egyházi közigazgatás terén felmerült mindazon vitás ügyek, melyek az egyházmegyei, egyházkerületi vagy egyetemes közgyűlések által, esetről-esetre, az egyházi törvénykezési eljárásra utaltatnak.
