A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Szontagh Vilmos: Magyarhoni evangélikus egyházunk, mint jogintézmény, az állam és jogelmélet szempontjából.

az E. A. (Egyházalkotmány)-nak a zsinatról, annak hivatása és rendeltetésszerűsége tekintetében adott azon kitétele, mely szerint az „legfőbb intézkedő" szerv is, — helyes-e?; hogy az egyházi jogalkotásunk elgondolásunk szerinti centralizálása, egyházalkotmányunk súlypontjának az egyházközségeken való nyugvására tekintettel, nem-e ütközik egyházunk sarkalatos alapelvébe; foglalkozni kívánunk az egyháztagság kérdésével, egyházunk bíráskodási joghatóságával, a bíráskodást illetőleg lefektetett perrendi jogelvekkel, stb. Szóval is egyházunkat, mint jogintézményt, azokból a szempontokból kívánjuk a helyenként rosszul alkalmazottnak talált jogi vakolat leverése által megvilágítani, amely szempontokból történő megvilágítás éredményeképen tisztán tűnik majd elő annak jogi alap váza és természete. Célunk tehát nem az, hogy egyházunk tételes jogi elrendezettségét esetleg csak valamely részében is ismertessük, hanem az, hogy annak teljes egészében tekintett tételesjogi elrendezettségét az államtan és a jogdogmatika szempontjából átfogó jellegű bírálatnak vessük alá. Nem célunk így az sem, hogy egyházunk mai jogi helyzetének a kialakulását történelmileg követve, azt oknyomozzuk, hanem csupán az, hogy mai jogi berendezését a közigazgatási jogtudomány mai fokáról elbíráljuk, mint amivel — megállapításunk szerint — honi jogtudományunk eddig még adós. I. Nézzük elsősorban általánosságban a közjogi közüléti lét életműködési irányait. Ehelyütt — mellőzve a kérdés teljes részletességgel és alapossággal történő kifejtését s csupán a már megállapított s kétségtelen helyes eredményeket véve alapul és kiindulási pontul — leszögezhetjük azt, hogy az egyházi közületi létnek is —, azt kitűzött célunkhoz képest mindig csak jogi oldalról tekintve —, két főéletnyilvánulása van, úgymint az akarat és a végrehajtás —, közelebbről, az akaratnak a kiképzése és a már kiképzett akarat végrehajtásának eszközlése. Az akarat létrehozására hivatott szerv nálunk eminenter a zsinat s ezzel szemben az összes többi egyedi és kollegiális szervek a végrehajtás céljainak szolgálnak, tekintet nélkül arra, hogy ú. n. „közigazgatási" vagy ú. n. „törvénykezési" működés kifejtésére vannak közelebbről hivatva, — tehát jogosítva és egyben kötelezve.