A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Szontagh Vilmos: Magyarhoni evangélikus egyházunk, mint jogintézmény, az állam és jogelmélet szempontjából.
korlátozódó körben foglalkozunk egyházunk köz- és jogviszonyaival. Ezek a szempontok ugyan minden közelebbi gyakorlati jelentőség hijján is kellő megvilágítást kívánnának, de — és épen gyakorlati szempontból —, fokozott jelentőséggel bírnak azok épen ez idő szerint, amidőn arról van szó, hogy egyházalkotmányunkat a mai idők követelményeinek megfelelőleg újjáalkossuk. Itt nemcsak arra az összhangra gondolunk, melyet az állammal szemben alárendelt viszonyban lévő közjogi közületeknek, minők az egyházak is, állandóan szem előtt kell tartaniok, hogy egyház és állam egymással szembe ne kerüljenek, — miben magyarhoni ev. egyházunk a református társegyházzal együtt eddig is példányképül szolgálhatott — de gondolunk azokra a szempontokra is, amelyek az állami szuverenitás feltétlen respektálása mellett is még figyelembe veendők, hogy eredményképen az egyházi közületi élet aktivitása és céljainak jogi eszközök igénybevétele melletti propagálása a legsikeresebb lehessen. A folyó zsinati előmunkálatok tanúskodhatnak arról, hogy mily határozatlanság van, a többek között, például a tekintetben, vájjon újjáalkottassék e teljes egészében az alkotmány, avagy csak novellárisan egészíttessék ki, módosíttassák s hogy az új alkotmány, illetőleg novella, irányelveket tartalmazzon-e csupán, vagy lehető részletes szabályozást. Ez is egy olyan felvetődött probléma — állapítjuk meg —, melyet csak elvi alapokon lehet helyesen megoldani, s jelen dolgozatunk épen azt célozza, hogy röviden összefoglalja azokat az elvi szempontokat, melyekből úgy az átfogó, mint a részletkérdések helyes megoldáshoz némi támpont lesz nyerhető. Vizsgálódásunkat elsősorban is arra a kérdésre kívánjuk kiterjeszteni, hogy az egyházi jogszabályok alkotásának mai állapota, azok univerzális és partikuláris megoszlásának aránya tekintetében helyes-e s hogy a zsinati és a statutárius szabályozás jogtechnikai részletessége tekintetében helyes-e az. alkalmazott mérték? A zsinati nem e túl részletező s ezzel szemben a statutárius esetleg talán nem eléggé az. Vizsgáim kívánjuk továbbá azt, hogy a zsinati eredetű jogszabályaink megjelölésére használt „törvény" terminus technikus helyes-e; hogy
