A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
kézirat valószínűleg az állami levéltár aktái között Mainzban lehetett, onnan idők folyamán elkallódott. Kolde említi, 14 ) hogy 1540.-ben még megvolt e kézirat s Eck kikérte volna. Lehet, hogy már tőle nem került vissza, vagy esetleg akkor veszett nyoma, mikor a tridenti zsinat tárgyalásaira elvitték. 15 ) A mainzi levéltárban található volt a hitvallásnak még egy német nyelvű kézirata, melyet a theológusok valódinak tartottak s 1580.-ban az Egyesség-Formulába is felvettek, azonban bebizonyosodott, hogy ez az u. n. mainzi kézirat, mely jelenleg a bécsi állami levéltárban van, igen sok helyen hibás és aláírások sincsenek rajta, tehát legfeljebb a hitvallás egyik fogalmazványa lehet. 16 ) Az eredeti latin kézirat, melyet a császár a felolvasás után átvett, minden valószínűség szerint megsemmisült. A birodalmi gyűlés után Brüsszelbe került, a császári levéltárba, hol 1560.-ban Lindanus Roermund püspök még bele is tekintett. Mikor azonban Fülöp spanyol király megtudta, hogy a nevezetes kézirat Brüsszelben van, utasította Viglius Z wiehern levéltárost, hogy szolgáltassa ki azt Alba hercegnek, avégből, hogy „ezt az átkozott müvet örökre megsemmisíthesse." 17 ) Z wiehern be is számol arról, hogy a hitvallást Albának átadta 18 ), ki azt Spanyolországba vitte, hol a király parancsára minden valószínűség szerint eltüntették s a legszorgosabb kutatás sem tudott eddig Spanyolországban semmi nyomára akadni. A hitvallás iránt országszerte, sőt Európaszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg és a hívők szélesebb rétegei is óhajtották megismerni annak szövegét. Ez a magyarázata annak, hogy a császári tilalom ellenére az csakhamar több, nevezetesén hat német és egy latin alakban megjelent nyomtatásban, még a birodalmi gyűlés tartama alatt. A nyomtatott szövegek azonban épen nem voltak kifogástalanok s ezért Melanchthon arra határozta el magát, hogy a császár tilalmát félretéve, végre egy teljes és helyes szövegű hitvallást ad ki nyomtatásban. ") Kolde Th.: Neue Augustenastudien. (M. K. Zeitschrift. 1907. 17. k. 739. 1. •) Tsch&kert P.: Die Entstehung der lutherischen u. reformierten Kirchenlehre. Göttingen, 1910. 286. L 16 ) U. o. 287. 1. M ) U. o. i.-h. »?) TL o. i. h.
