A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Schneller Károly: A magyarországi protestáns népesség demológiai sajátosságai
törvényhatóság közül kettőnek a lélekszáma megcsonkítás következtében egészen csekély. Azonkívül még egy tiszántúli megyében érnek el relativ többséget. 5. Megfigyelhető, hogy különösen az alföldi községeket övező kiterjedt tanyák népessége rendszerint kevésbbé protestáns jellegű, mint a község tömörülten épült központja. Összefüggésben van ez azzal a Mozolovszky által említett ténynyel, hogy a külterületet benépesítő gazdasági cselédek között csak kisebb számban akadnak protestánsok. 7 ) 6. A népesség elvárosiasodásának a rendkívül sok szempontból fontos problémái szükségessé teszik, hogy megvizsgáljuk a protestantizmus tagozódását e tekintetben is. Az első kérdés: vájjon a városi népességben milyen részt foglal el a két protestáns felekezet? A második kérdés: vájjon a protestánsoknak és az egyéb felekezetűeknek hány százaléka városlakó és az urbanizálódás üteme milyen a protestánsoknál s milyen a nem-protestánsoknál? Mielőtt ezekre felelnénk, röviden néhány szót kell szólnunk a megmaradt Magyarország városi lakosságáról. Ez sok tekintetben elüt nemcsak egyes nyugati nemzetek városi népességétől, de a békekötésekkel elveszett perifériák városi elemeitől is. Igaz, hogy Budapest székesfőváros, amely még a szomszédos s vele gazdaságilag, társadalmilag homogén elővárosok nélkül is meghaladja már a millió lelket és amelynek lélekszáma már 1910-ben az ország egész népességének 12%-át tette ki, minden ízében nagyvárosi jellegű, sőt földrajzi fekvésénél, természeti kincseinek nagy vonzóerejénél fogva világvárossá hivatott. Ellenben a talaj raj zilag nem nagyon változatos és közlekedésileg centralizált megmaradott területeken aránylag kevés azoknak a városoknak a száma, amelyek a nagyipar és a kereskedelem lendítő ereje folytán, tehát a természetes városképző tényezők vonzó erejének a segítségével lettek jelentős központokká. (Ilyen városoknak tekinthető: Győr, Miskolc, Pécs, Szombathely, valamivel kisebb mértékben Sopron, Debrecen, Szeged stb.) Ellenben a nagy Alföldön igen sok a részben földrajzi, de amellett történeti okokból, — hogy úgy mondjuk — kényszerből nagyranőtt község. ') Mozolovszky: A 20.000 lelket meghaladó varosak és községek népessége stb. Magyar Statisztikai Szemle 1923. 311. 1.
