A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés
lás és jóváhagyás végett a szász választó-fejedelem Luthernek már máj. 11.-én megküldött Koburgba. Luther már máj. 15.-én helyesli a hitvallást és a szász választó-fejedelemhez azt írja: „Ich hab M. Philippsen Apológiám überlesen; die gefället mir fast wohl, weiss nichts daran zu bessern, noch ändern, würde sich auch nicht schicken, denn ich so sanft und leise nicht treten kann. 17 ) Luther magáévá tette a hitvallást, de némileg gúnyosan megjegyzi, hogy „ő nem tudott volna oly szelíden és csendesen lépkedni", mivel Melanchton csupán a béke kedvéért igen fontos tévtanokat (purgatórium, szentek imádása, pápaság) nem érintett a cikkekben. A hitvallás nem került még eredeti alakjában Luther elé, mert utóbb Melanchthon azon még sok változtatást tett és az időből már nem futotta, hogy újabb jóváhagyás végett Luther elé terjesszék a végleges szöveget. Május hó 22.-én a Luthertől jóváhagyott hitvallás már megint Augsburgban volt. Az egész védőiratnak még erősen szász jellege volt és a bevezetés is, melyet eredetileg Melanchthon írt, ilyen természetű és azonfelül még terjengős is volt. 18 ) Amint a protestáns rendek és városok egymásután csatlakoztak a tervezett hitvalláshoz, lassanként lenyesegették annak szász jellegű cikkeit és a Melanchthon-féle bevezetés is elmaradt; helyébe Brück kancellár diplomatikus, tapintatos beköszöntője lépett, melyben ügyesen alludál V. Károly császárnak összehívó levelére és egy egyetemes zsinat összehívásának szükségességét hirdeti. A bevezetés a kancellári stilus összes követelményeinek megfelelt. A hitvallás egyes cikkelyeinek enyhébb hangú megszövegezése, sőt módosítása végett Melanchthon a császárnak Augsburgba való érkezése után érintkezésbe jutott Valdés Alfonzóval, a császár egyik első titkárjával, akivel június hó 16—18.-ig már felette fontos tárgyalásokba bocsátkozott. 19 ) Melanchthon most sem ejtette el azt a kedves eszméjét, hogy némi engedmé") Dr. Wette, i. m. 4. k. 17. I. ErL Ausg. 54. k. 145. 1. No. 316. K ) Tsehackert P.: Die Entstehung der lutherischen Kirchenlehre. Göttingen, 1910. 284. 1. lfl ) Brieger Th. : Zur Geschichte des Augsbuirger Reichstages von 1530. Leipzig, 1903. 6. L •
