A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés
tői indíttatva hívta egybe és csak utóbb hagyta el ezt az álláspontját, mikor a kath. rendek nagyobb befolyása alá került. A meghívólevél szövegének konciliáns alaphangja mellett, agresszív természetű is, hiszen az egység eszméjének hangoztatása egyenes kihívás volt. V. Károly császár az universalismusnak, a reformáció hívei meg az individualizmusnak a legelszántabb harcosai és így szükségképen hadüzenetet tartalmazott az összehívó levél a partikulárista protestáns német rendek valláspolitikájával szemben. A császár azzal az eltökélt szándékkai közeledett Augsburg felé, hogy szükség esetén karhatalommal juttatja dűlőre a valláskérdést és az egyház egységét, ha kell, karddal állítja helyre. A kíséretében levő Campegio pápai legátus még szította a tüzet és mikor Innsbruckba érkezett a császár és arról értesült, hogy a birodalmi gyűlésre érkezett protestáns fejedelmek prédikátoraikkal rendszeres istentiszteletet tarttattak Augsburgban, a prédikátorok azonnali elhallgattatását követelte János szász választófej edelmtől, kit magát pedig hódolattevésre Münchenbe rendelt. János szász választófejedelem egyik császári felhívásnak sem tett eleget. Egyfelől lelkiismerete nem engedte meg, hogy prédikátorait eltiltsa az evangélium hirdetésétől, másfelől meg veszedelmesnek tünt fel neki, hogy a protestáns rendektől teljesen elszakadva, a kath. bajor hercegektől és kath. rendektől körülvett császárhoz siessen Münchenbe, amely város különben is a kath. párt gócpontja volt. Campegio L. pápai legátus még Innsbruckban követelte a császártól a wormsi rendelet kíméletlen végrehajtását, a prédikátorok szigorú ellenőrzését, a könyvcenzura alkalmazását és a spanyol inquisitiónak Németországba való bevezetését, hogy az eretnekek tűzzel és karddal teljesen kiirttassanak. 6 ) A birodalmi gyűlés összehívása nagy reményeket keltett a protestáns fejdelmeknél és a reformációt követő birodalmi városokban egyaránt. Sokan abban a hitben ringatták magukat, hogy a birodalmi gyűlés átalakul nemzeti, esetleg egyetemes zsinattá és megoldja végre az egyházi reformok nagy kérdéseit. Nagy készülődés folyt országszerte a birodalmi gyűlésre. Csak Fülöp, a hesseni őrgróf nem kívánkozott túlságosan °) Gussmann W., Quellen, u. Forschungen zur Geschichte des Augsburgischen Glaubensbekenntnisses. Leipzig u. Berlin, 1911. I. k. 3. 1.
