A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Felsőmagyarország ágostai hitvallású evangélikus egyházközségeinek elszakítása és a szlovenszkói ágoston hitvallású evangélikus egyház alkotmánya - I. Felsőmagyarország ágostai hitvallású evangélikus egyházközségeinek elszakítása.
köszöntött be megértőbb szellem és azért találóan mondotta Jánossy Lajos esperes-lelkész 1927. évi jelentésében, hogy „ahol az egyetemes egyháztanács, a közismert történelmi igazságok meghamisításával, magyargyalázó emlékiratot adhat ki s ahol az ez ellen tiltakozó, azt helyreigazítani akaró magyar lelkészt egyházi törvényszék elé állítják, ahol anyagilag megnyomorodott egyházközségeinknek évenként ezreket kellene fizetnie tőlünk teljesen idegen, velünk szemben sokszor ellenséges célok és intézmények javára — ott nincs biztosítva a mi egyházi életünk nyugodt, békés fejlődése; ott nincsen számunkra hely" A közgyűlés esperes-lelkészének ezen, mesteri korrajznak beillő megállapításának hatása alatt elhatározta, hogy továbbra is kitart elvei mellett, mivel az egyetemes egyházban uralkodó intoleráns szellem elriasztja a komáromi ev. egyházat a csatlakozásnak még a gondolatától is. 20 ) A szlovenszkói ev. egyetemes egyház azonban a sok kudarc után sem ejtette el a csatlakozás problémáját és az 1928. év folyamán Jezsó Márton tanfelügyelő, majd Hodzsa Milos modori kerületi lelkész közvetítésével újból próbálkozott a két szabad egyházhoz férkőzni és újra felvetette a csatlakozás gondolatát. Jánossy tudtára is adta Jezsó tanfelügyelőnek, hogy ameddig izzó gyűlölet él a szlovenszkói egyetemes egyházban a magyar lelkészekkel szemben, addig az „elvi alaptól el nem térnek és csatlakozásról szó sem lehet." 21 ) Hodzsa Milos már a Zoch S. elhalálozása után újonnan megválasztott püspök, Fajnor Dusán megbízásából puhatolódzotf Komáromban a csatlakozás tárgyában. Hodzsa Milos ekkor azt ajánlotta Jánossynak, hogy a komáromi ev. egyház csatlakozzék és fogadja be területén levő telepeseket jogosult és kötelezett egyháztagoknak, mert Komárom jövője úgy is az lesz, hogy a nemzetiségi kisebbségnek be kell olvadnia a többségbe. A komáromá ev. hívek és azok lelkes és viharedzett vezetői és elsősorban Jánossy esperes-lelkész is tisztában voltak kezdettől fogva azzal, hogy a csatlakozás kérdésén fordul meg az egyházközség magyarsága is és azért újra kimondották az 1929. *) 1928. évi február 12~iki közgyűlés jkv. 3. pontja. M ) 1929. évi március hó 17.-iiki közgyűlés jkv.-nek 2. pontja.
