A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Előszó.

Melanchthon iskolatörvényei szerint igazodik. Ezt a Melanchthon-Stöckel-féle iskolarendszert fogadta el az eperjesi ev. latin iskola is és utóbb a Trotzendorf- és Sturm-féle iskolarendszerek is, melyek mindannyian a Confessio Augustana hajtásai, éreztették hatásukat a Kollegium 1667-ben megállapított tanrendszerére. A Confessio Augustana alapján álló eperjesi ev. latin iskola, majd utóbb a Kollegium tanintézeteinek egész komplexuma a legszorosabb kultúrkapcsolatban állottak Németország azon egyetemeivel, melyek a reformáció tanait befogadták. Az eperjesi ev. latin iskola első rektorai (pl. Tordai-Grelei Zsigmond, Fabinyi Lukács, Bocatius János stb.) rendszerint Wittenbergéből kerülnek Eperjesre, sőt németországi származásút is ismételten állítanak az iskola élére (pl. Walther Ferenc Boroszlóból és a szintén szüéziai származású Carolus György stb.). A főiskolai jelleget nyert Kollegium első rektora, a már említett Pomarius Sámuel dr. (1667— 1673.), szintén németországi származású, magdeburgi lelkész, aki elüzetése után lübecki szuperintendens volt; többi rektorai és tanárai is, csekély kivétellel, mind német egyetemeken végezték tanulmányaikat. Különösen nagy a Halle a. S., Jena, Tübingen, Heidelberg,Erfurt, Thorn utóbb Leipzig, Berlin és Greifswald egyetemein végzett eperjesi kollégiumi tanárok száma, akik valamennyien a német kultúrkapcsolatokat mélyítették nálunk. Akadt az eperjesi ev. Kollégiumnak olyan kiváló tanára is (Rezik János 1705-1710.), aki utóbb Thornban, mint egyetemi tanár működött. Az eperjesi ev. Kollegium tanárai élénk irodalmi munkásságot fejtettek ki latin és német nyelven és így