Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

ír 88 ) Horváth prépostnak, hogy végre valahára számoljon le Leudischerrel, aki két ízben kerülte el már a bitófát és ha Bornemisza védelme alá is helyezi magát, az ne aggassza a prépostot, aki egyedül rendelkezik Leudischerrel. Legcélsze­rűbb, ha kiűzi őt egyházi területéből és ez esetben visszatérne a rend és békesség, amelyet e vészlhozó ember felforgatott. 89 ) Horváth J. szepesi prépost figyelmét elvonta Leudischer reformtörekvéseitől a saját ügye, amennyiben préposti méltó­sága 1543-ban kockán forgott és így Leudischer megmaradha­tott Malompatakon annyival inkább, amennyiben a fraternitás papjai is lassanként az ev. valláshoz csatlakoztak. 1547-ben Igíóra a betegeskedő Hilbrand Lőrinc helyére hívták papnak Leudischert, aki el ís fogadta ezt a megtiszteltetést e nagy gyülekezettől. Hat évig működött Leudischer Iglón és folytatta itt Fischer A. megkezdett munkáját. 90 ) Iglói működéséről csak egy-két jelentéktelen adat maradt ránk. 91 ) A matricula Molle­riana nem ad többé Leudischer iglói működéséről részletesebb hirt és halálának 1555-re tételét megdöntötte Pírhalla, 92 ) aki a szepesi káptalan levéltárában oklevelet talált 1558-ból, amelyben róla mint keresztfalvi és nagyeöri papról történik említés. 93 ) Annyi tény, hogy iglói állását még 1555-ben hagy­hatta el, mert 1556-ban már Bogner Bertalant találjuk Iglón lelkésznek és 1557-ben fizetett Leudischer Gy. régi tartozásá­nak kiegyenlítésére a fraternitásnak 125 dénárt. 94 ) Tehát a matric. Molleriana alapján is, mely — mióta nem Moller vezette .azt, — nagyon szűkszavú, megerősíthetem Pír­halla állítását, hogy Leudischer halálát helytelenül tették egy­háztörténetíróink 1555-re, de másfelől keresztfalvi és nagy­eöri működéséről és halálának időpontjáról nem tudunk semmi pontosabbat. Ha végigtekintünk Leudischer hányatott életén, szembe­tűnik határtalan erős ragaszkodása a reformációhoz, mely szá­mára életet jelentett. Sokszor talán túlságosan makacs volt és erőnek erejével ragaszkodott egy helyhez (Malompatak), ahol fontos küldetést vélt teljesíteni. Feltűnő, hogy oly sokszor vál­* 8 ) Jun. 14-én. (u. o. 320 1.) 89 ) u. o. í. h. u. o. 337. 1. 91 ) Székdíj fejében fizetett L,, mint iglói lelkész 1549-ben 4 frtot 33 dénárt és 1551. jan. 13-án tartotta Hylbrand L. iglói elődje felett egyházi tmlékbeszédét, akit 1548. jun. 24-én temettek, (u. o. 430. 1.) 92 ) Pirhalla i. m. 192. 1. «) u, o. 94 ) Matr, Moll. 458. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents