Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

Előszó

Vlil á legnehezebb, mivel a XVI—XVII. sz.-ban a cipszer nép psychéje egyenesen átalakító hatással volt összes közintézményeire és első sorban az egész városi szervezetre is. A cipszer nép lelke socialpsychikai szempontból nézve e századokban kizárólagosan evangélikus alaphangul atiu volt. így kulturális, de politikai szempontból is fontos, hogy bemutassuk a Szepesség reformációiának és ellenreformációjának történetét eredeti kútforrások alapján. Az egyház a művelődés egyik sarkköve és azért jelen munkám nem szorosan vett egyháztöríénelmi mű, hanem hazánk művelődéstörténelmének egyik fejezete. Nem a theologus- hanem a hisztoríkus szemüvegén át nézem én a Szepesség kultúrtörténetének ezt a nagy fejezetét. Ez a nézőpont biztosíthatta csak a tárgyilagosságot, melyre munkámban első sorban törekedtem. Az egyházi, illetőleg felekezeti jellegű tárgy kezelése és fejtegetése szubjektív és tendenciózus kilengésekre bőven nyújthatna alkalmat, ha a munkában elfogult és meghatározott egyoldalú theologiai felfogás érvényesülne. Tárgyilagos történelmi módszerrel dolgoztam és a forrásművek analysísénél a legszigorúbb forráskritikát végeztem. Mindenütt az eredeti kútforrásokhoz mentem vissza és ezek alapján igen gyakran hagyományokat kellett megdöntenem, melyek kath. és ev, szepesi egyháztörténetírók műveiben hiteles történelmi tények gyanánt tűntek fel. Az eddigi szepesi egyháztörténetirást a szubjektivitáson, tendenciózus kezelésen és bizonyos aprólékos részletkutatások kiaknázásán kívül, terjengősség és a hazai történelemnek felekezeti szemüvegen át való tárgyalása jellemzi. A részletezésre való hajlam / erős oldala a nem céhbeli történetíróknak, de a szigorú tárgyilagosságot mély vallásossággal és hítbuzgósággal pótolják. Eredeti forrásokból csak néhányan merítettek és rendszerint valamely külső körülmiéfny (pld. templomavatás 100 éves évfordulója, a reformáció 300 és 400 éves évfordulója stb.) adott egy-egy egyházközség lelkipásztorának tollat a kezébe, hogy megírja egyházközségének történetét- Ezek azonban alkalmi munkák, melyekből hiányzik az elmélyedés és művelődéstörténelmi, de egyháztörténelmi szempontból is csekély értékűek. Nagyobb íélekzetü szepesi egyháztörténelmí munka, mely forrástanulmányok alapján készült, úgyszólván csak néhány van. Katholikus részen kiemelendő munka: Hradszky József A XXIV kir. pleb. testvérülete és a reformáció a Szepességen. Miskolc 1895. és Pirhalla Márton A szepesi prépostság vázl története. Lőcse