Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
kodása ennek dacára nem volt tartós, mivel a lublói várkapitány Kmytha Péter nemcsak megfenyegette őt letartóztatással, hanem tényleg el ís menesztett oláh darabontokat Leibiczra Leudischer elfogatása végett. Leudischer kitérve a veszély elől, újra visszatért Topporczra. 64 ) Moller Gy. nem elégedett meg Leudischernek elüldözésével, hanem a jövőre gondolt és eleve meg akarta azt akadályozni, hogy az egyházközségek a lutheránus irányzattal rokonszenvező papot vagy segédlelkészt hívjanak meg és egyúttal lehetetlenné akarta tenni Leudischernek más egyházakban való veszélyes működését. /Moller tevékenykedésében fáradhatatlan és nem nyugszik előbb, míg a szepesi prépostot rá nem veszi, hogy az 1524-íkí a lutheránízmust kárhoztató rendeletéhez hasanló újabb szigorú körlevelet közrebocsásson a fraternítás papjaihoz. Horváth J. 1542. jul. hó 22-én tényleg kibocsátotta körlevelét, melyből eléggé kitűnik, hogy a papok közül számosan már ,,a gyalázatos tévtanokhoz csatlakoztak", és hogy sok község önrendelkezési jogának tudatában önállóan olyan prédiktátort hívott meg, ki a népet eretnektanokkal félrevezette és az úrvacsorát ís két szín alatt szolgáltatta ki és az egyházi és világi hatóságot mibe sem vette. 65 ) Moller a prépost szigorú rendeletével sem elégszik meg, hanem a fraternitást ráveszi, hogy az erősen fellépő eretnekség ellen a királytól kérjen orvoslást. A fraternitás 1543-ban tényleg felirattal fordult I. Ferdinándhoz, hogy tartsa meg őket a régi kath. anyaszentegyházban és ne engedje, hogy azt az új evangélista és lutheránus eretnek tanokkal felforgassák. Az új vallás felkarolásával sülyed a régi egyház tekintélye. Ne tűrje, hogy a züllött nép önhatalmílag betöltse a parochiákat és a prépostok se űzhessenek simoniát a parochíák betöltésénél. Királyi segítséget kér a keresztény rend megzavarói ellen, akiket működési helyeikből el kell űzni. 66 ) Mindezekből látjuk, hogy az ev. hit terjedése egyre nagyobb mérveket öltött a Szepességen és az erőszakos rendszabályok sem nyomhatták el azt. Legjobban bizonyítja az ev. 64 ) u. o. 275—276. 1. 65 ) ... et ab omni pietate alíenissimos errores sequuntur et qui etiam concionatores admittunt, peregrinis doctrínís populum seducentes. u. o. 280—281. 1.) ««) u. o. 297—298. 1.