Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

hallgatója a wittenbergi egyetemnek. Cyriák M. és Siegler J. szepesi ref. tevékenységéről nem maradt ránk semmi adat

3

), úgy, hogy ma már nem deríthetjük ki azt, hogy mennyi szerepük van nekik a reformáció tanaínak terjesztésében a Szepességben. Tény azonban az, hogy Lőcsén már az 1520. első éveiben terjedhetett el Coxe Lenárt rektor és Henkel János plébános mellett erazmita tanai

4

) folytán nagyobb arányokban a reformációnak lutheri irányzata, mert Spervogel krónikájában említést tett arról, hogy Lőcsének akkori plébánosa Henkel Sebestyén (meghalt 1529. nov. 9.) (H. János öccse) sokat küzdött, hogy a várost mindjobban ellepő lutheranizmust kiirtsa.

5

) Egy a közlélekben gyökerező eszmét, azonban nem. lehet sem elnyomni, sem kiirtani, annál kevésbbé, mivel maga a város birája Mildt (Kíenast) Gergely s az új irányzat lelkes támogatója és pártfogója volt.

6

) Mindenesetre korán lettek a reformáció tanai a Szepességen ismeretesekké, mert 1524-ben Horváth János szepesi prépost szigorú rendeletet bocsátott ki az itten már erősen elterjedt új tanok elfojtására. Rendeletében azt mondja, hogy jelenleg már nagyon sokan minden megfontolás nélkül csatlakoztak a Luther-féle irányzathoz, de Horváth előre látja a megtévedetteknek gyalázatos megsemmisülését, mert az isteni gondviselés nem tűrheti, hogy az eretnekek támadásaikkal tönkretegyék az igazhitű egyházat, amely különben is megr3

) Siegler I. a besztercebányai iskola első jeles rektora volt 1537/38ban. (Baríholomaeides: Memoria Ungarorum qui in universitate Wittenbcrgensi... studia confirmarunt. Perthini 1817, 5. 1.) Lásd még: Rosenauer: A beszterczebányai ág. hitv. ev. gimn. tört.-e. (Beszterczebányai gimn. értesítő 1874/75. 20. 1. és 1877/78. 6. 1. és Békefi R.: A népoktatás tört.-e Magyarországon 1540-ig. Bpest 1906. 451. és 454. 1. 4

) Lásd Coxe L, és Henkel I. erazmita tanait részletesebben a ,,Az ág. hitv. ev. iskolaügy Lőcsén" c, fejezetben, ahol Lőcse reformációjának kezdeteire is rámutatok. 5

) . .. quod Luterianí, quorum pro tunc maxima erat copia Leutschoviae,.. . quibus si non in tantum restitisset, tímendum fuísset, quod tota civítas tali haeresi infecta fuisset. Nam rector civitatis, Gregorius Mildt, fautor et protector erat maximus, talium haereticorum. (Spervogel krónikája a lőcsei ev. egyház levéltárában és lásd még Wagner i. m. II. 154—155. 1.) 6

) Hain krónikája 47. 1.