Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
Geyer Gyula, Putsch Tobias, Zimann János és Fischer Miklós. Úgyszólván valamennyien még a filantropízmus és német ideálizmus pedagógiai mozgalmainak hatása alatt állottak, akik az egyéniség és humanitás elveinek szemmel tartásával óhajtottak az ifjúság jellemképzésére hatni. Valamennyien az idealisztikus filozófiai irány követei, akiknek vallásos színezetű pedagógiai működésén már nemzeti és politikai zománc is látható. Kövi (Steiner Imre 50 ) és Róth Márton 51 ) nem egyoldalú szakemberek, hanem az iglói iskolának utolsó polihisztorai, filozófíaílág képzett igazi nevelőmesterek, A szív emberei, akik szeretettel tanítottak és szeretetet arattak és nemcsak az iskolában, hanem a társadalomban is alkotó, szerepet játszó tényezők voltak. Kövi J. nemcsak mennyiségtani tankönyveket írt, hanem értékes cikkeivel a Tátrairodalomnak is jelentékeny munkása volt, 52 ) sőt a czipszer tájszólásos műköltészet nevezetes művelője 53 ) és nyugalomba vonulása után egészen haláláig a czípszer táj nyelv szorgalmas búvára volt s közrebocsátott nyelvészeti cikkein kivül terjedelmes anyagot .gyűjtött össze a szepesi tájnyelv-^szótárához, melyet a Tud. Akadémia megbízásából tudományos formában dr, Gréb Gyula fog közrebocsátani. Róth Márton természettudós, hisztorikus, filológus és mindenekelőtt melegszívű, hivatott pedagógus volt. A német ideálizmus egyik utolsó nagy képviselőjének tarthatjuk őt a Szepességen, aki a tanügy terén és minden országos kulturális mozgalomnál a munkából a maga részét önzetlenül s tevékenyen kivenni igyekezett és akit munkálkodásában sohasem a haszon gondolata, hanem a nemes eszmény irányított. Igazi jó ember •""') Életrajzi adatait lásd Pákh i. m. 102. 1. Iglón működött 1861— 1901-ig. Meghalt 1917-ben. • 1 ) Életrajzi adatait lásd Pákh i. m. 102—103. 1. Iglón működött 1870— 1909-ig. Meghalt 1917. febr. 26-án. • ,2 ) Sok éven a M. K. E. Évkönyvét is szerkesztette. — Megrajzolta Szepesm. térképét, melyet a Szepesm. Tanítóegyes, utóbb kiadott és ma ís a legelterjedtebb szepesm. iskolái térkép. Helyi érdekű cikkeit a Zipser Bote- és Karpathen Post-ban bocsátotta közre. r,:! ) ,,s Pisenstätzchen" c. 1913-ban Késmárkon közrebocsátott szepesi tájszólásban megírt bokrétára való verset és mesét; itt közli a saját verseit is. Költői működését részletesebben tárgyalom „A Szepesség népe" c. 1922-ben Budapesten megjelent tanulmányom 46—47. 11.
