Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

revén tót nemzeti szempontból szervezték Szlovenszkó iskoláit, a késmárki ev. líceum is eddigi magas nívóját ily pedagógiai lehetetlen kísérletekkel kénytelen volt veszélyeztetni, ami feltétlenül az általános műveltség rovására ment, mivel az ifjúság máról-holnapra új tudományos terminológiát és ideológiát nem sajátíthat el. E nehézségekkel számolva nyílott meg 1919-ben október elején a késmárki ev, líceum a szepesi német kultúra szolgálatában. 5. Az íglóí ág. hitv. ev. főgimnázium kialakulása és szervezete kifejlődésének története. Az iglói városi iskola kath, jellegét megtartotta városi számadáskönyveínek tanúsága szerint egészen 1547-ig,

1

) amenynyíben addig segédkeztek az iskolamesterek és tanulók a kath. istentisztelet szertartásai végzésénél. Nagypénteken és Nagyszombaton a szentsírnál zsoltárokat énekeltek és ennek ellenében a város évenként díjazásban részesítette őket s azonfelül nagyszombati étkezésükre ís költött 9—60 dénárt,

2

) Mihelyt 1547-ben Leudischer György elnyerte az íglóí lelkészí állást, megszűntek a kath, szertartások megtartására fordított költségek is, mivel az iskola a lelkész reformátori tevékenykedése folytán ev, jellegű iskolává alakult át, Az iglói városi iskola tehát Leudischer Gy, iglói lelkészi működése alatt lépett a protestantizmus szolgálatába. Állításunk helyességét igazolja Bogner Bertalannak 1556-ból fennmaradt meghívólevele (vocator), melyben őt, az ev, lelkészt, bízták meg az iskola felügyeletével és vezetésével.

3

) Ugyancsak e meghívóból (vocator) kitűnik, hogy az iskola tanítószemélyzete ekkor a rektor-, kántor- és orgonistából állott.

4

) Feltehető, hogy Bogner Bertalan, mint Honter brassói iskolájának jeles tanítványa, ki mesterével későbben is levelezésben állott és aki a szepesi refor1

) Igló város számadáskönyveí Igló kor. és bányaváros levéltárában 1., 2. és 3. sz. könyv. A közoktatásügyre vonatkozó számadási tételeket közölte dr. Békefi R., A népokt. tört. Magy.-on 1540-ig. c. munkájában. Bpest 1906. 374—376. 1. és lásd még u. o. 109. 1. 2

) u. o, i. h. 3

) Bogner vocatora i. h. 6. §. 4

) u. o. 4. §. — Bogner köteles e szerint a rektor- és kántornak vasárnaponként, az orgonistának feleségével együtt teljes ellátást adni. — Az iskola első ev. rektora 1550-ben Toppertzer György volt. (Rezik, Gymn. i. h.)