Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
róna az építkezés," 8 ) A királynő azonban első rendeletében nem engedélyezte az iskola felépítését, minthogy abban magasabb tudományokat is adnak elő, ezek pedig 1733-iki rendelet óta csak a király engedélyével taníthatók, A pártfogóság erre jeles történelem tanárát, Benczúr Józsefet bízta meg azzal, hogy történelmi alapon mutassa ki, hogy a késmárki iskolában már a XVII, század közepétől kezdve tanították a magasabb tudományokat, Benczúr J, terjedelmes emlékiratban adta elő a késmárki latin iskola múltját s rámutatott arra, hogy abban már Mária Terézia uralkodása ideje alatt is művelték a felsőbb tudományokat s hogy ez az egyetlen iskola a Szepességen, hol a német nyelvet s a hazai történelmet is művelik. 011 ) Ügy látszik, hogy a királynőt meggyőzték az érvek, különösen pedig az a feltevés, hogy a késmárki iskola a nemesség elnémetesítése érdekében jó szolgálatot tehet s azért 1774-ben március hó 10-én kelt rendeletével a helytartótanács engedélyt^adott az iskola felépítésére, 70 ) Erre megkötötte a pártfogóság nevében Horváth St, Márk, Okolícsányí Gy, és Pfeiffer M, a szerződést Krauss Mihály építőmesterrel. 71 ) A kétemeletes kőépület 1778-ban lett készen és összesen 4177,63 rénes frtba került. 72 ) Most már külső körülmények nem gátolták az iskola fejlődését s a nemesség nagy buzgalommal fogott hozzá annak főiskolai rangra emeléséhez. Általában mióta a nemesi pártfogóság az iskola ügyeinek intézésében nagyobb befolyást nyert, a pártfogósági gyűléseken egymást érik az üdvös javaslatok, szélesebb látókörre valló újítások. Régi óhajtása volt a nemesi pártfogóknak, hogy a bölcseleti, theologiai és jogi tudományoknak rendes tanszéke legyen a késmárki iskolában és sokan adakoztak s hagyományoztak jelentékeny összegeket e célra. A gradeczí Horváth család nem fárad bele a gyűjtésbe s a pártfogósággal együtt az adakozásba, így már 1787-ben szervezhetik a bölcseleti tanszéket, 73 ) majd 1801-ben Ambrózy J. hagyománya oá) u. o. fasc. II. Nr. 3. « 9 ) u. o. fasc. II. Nr. 2. 7 ") u. o. fasc. II. Nr. 4. 71 ) Acta 68—69. 1. 72 ) u. o. 5—7. és 77—79. II. Az épület homlokzatára a következő felírás került: Indulsit Majestas, exstruere patroni, Nunc svaves usus laeta iventus habet. 7:1 ) A tanszéket először Genersich Keresztély töltötte be. (Kés, ev. lic. levélt, fasc. II. Nr. 1.)
