Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
díjat, akiket a rektor erre ajánl s az ajánlást csak a nyilvános vizsgálatokon hagyják helyben a felügyelők. A pártfogósági gyűlésen (conventus vagy patronatus communis) lehetett csupán tárgyalni az iskolát érintő ügyeket s e gyűlés mint fenntartóhatóság a vidéki pártfogókon kívül a késmárki egyháztanácsból (consílium) alakult. A jog és befolyás az iskola körül ezentúl megoszlik a pártfogók között (nemesség és egyház). A nemesség megteszi kötelességét anyagi és szellemi téren s az intézet gyorsan felvirágzik. Ezt nagyban előmozdítja az, hogy a koalicíó 7. pontja értelmében a lelkészek ugyancsak buzgólkodnak és végrendeletek révén is sok adomány jut a késmárki latin iskolának, mely a szepesmegyei egyházak s a nemesség érdeklődése, támogatása folytán lassanként az egész Szepesség iskolájává fejlődik, mely jó hire miatt egyre népesebb. Sok nemes fiú látogatja s mármár a nemesség iskolájának tekintik. Csakhamar elavultnak bizonyul az új viszonyokhoz mérten a rendtartás, melyet 1755-ben léptettek életbe 56 ) s ezért 1767-ben új rendtartást kap az iskola, mely az iskola kormányzatánál a vidéki pártfogóknak nagyobb szerepkört biztosít, a methodíkai és pedagógiai rendelkezéseken ellenben keveset változtat. 57 ) Az iskolafelügyelőség mindegyre fontosabb tényező lesz az iskola életében, sőt bizonyos tekintetben már nyomasztó hatással is van tanárra és tanulóra, A pártfogóság már a tanítási módszer dolgában ís irányító tényezővé lett. A pártfogóság is felügyel (az új rendtartás szerint) a felügyelőkön kívül az iskolára s ellenőrzi tanárait és tanulóit, hogy kötelességének mindegyik eleget tesz-e s az ískolatörvényeket tiszteletben tartja-e? Hogy erről meggyőződhessenek, minél gyakrabban ellátogassanak az egyes pártfogók a tanítási órákra, hogy lássák a tanár az előírt tananyagot tárgyalja-e és a kellő sorrendet betartja-e? A felügyelőknek pedig egyenesen kötelességévé teszi az új rendet, hogy havonta legalább egyszer meglátogassák az iskolát. Szigorúan ellenőrizni kívánja ez a rendtartás a tanárok magánWi ) Leges scholae ev, Kesmarkiensis anno 1755. die 3, tio Maji edítae. (Kes. ev. lic. levélt. D. Nr. 4.) ") Leges scholae ev. Kesmarkiensis anno 1767. die 15 et 16. Julii. (u. o, fasc. D. Nr. 3.; másolata megvan az Acta 28—44. 11. — Ezentúl így idézzük: Leges. — Kiadtam idézett munkám okleveles függelékének 84—97. 11. A rendtartást behatóan méltattam i. munkám 18—32. 11.
