Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

mezesre és a sok veszély közepette lélekjelenlétre, bátorságra és céltudatosságra nevelte és neveli, hanem a természettudományok minden ágában való jártasságra és új ismeretekre is tanította és tanítja a turistaság és alpinizmus az ifjúságot. Fröhlich D. tehát tudtommal az ifjúsági tátrai kirándulások első megindítója és ő vitte bele először az iskolai életbe az alpinízmust, mikor a Magas Tátra a maga érintetlenségében és vadregényes zordonságában úgyszólván megközelíthetetlen volt és tanár és tanuló valóságos felfedező útra indultak a hegyekbe. Simplícissimus tanúsága szerint mászóvasakkal, mászókötelekkel sok önuralmat és kitartást kívánó csúcsmászásokat végeztek az akkori késmárki diákok, akik azután a Tátra-kultusznak lelkes hívei és terjesztői lettek. A késmárki latin iskola Fröhlich D. kezdeményezésétől fogva a természet alapos megismerésén kívül turístáskodásra és alpinízmusraís nevelte tanulóit és az 1703-iki ískolatörvényeiben már intézkedett, hogy a coetus kirándulásokat csak tanári felügyelet mellett rendezhet.

23

) A XVIII—XIX. századokban ífj. Buchholtz György,

24

) aki 1723—1737-ig rektora az intézetnek, továbbá Mauksch Tamás konrektor,

25

) majd Ashóth János tanár és legújabban Klein Pál líceumi tanár (1874—1905; meghalt 1910-ben) nevelték az ifjúságot nemcsak turístáskodásra, hanem egyenesen alpinizmusra. Ők voltak a Magas Tátra első ismertetői, sőt Mauksch Tamás volt a Tátraflorisztika megalapítója.

26

) A hegyek szeretetét a pedagógiai reálízmusz felkarolásával átplántálta a késmárki ev. iskola tanítványai fogékony lelkébe és így nem tekinthetjük csupa véletlenségnek azt, hogy Késmárkon alakult meg 1873-ban a Magyarországi Kárpátegyesület (M. K. E.) és hogy épen Késmárk volt 1884-ig a 23

) Leges scholae Kesmarkiensis. X. §. (Késmárki ev. lic. levéltár fasc. D. 1. sz.) 2i

) Lásd Weber S. „A Buchholtz család" c. cikkét. (M. K. E. Évk. 1905. évf.) 25

) Mauksch Tamás konrektorságát ismertettem ,,A késmárki ev. liceum múltjából" c. tanulmányomban (Prot. Szemle 1907. évf. 636—644. 1, Lásd még Weber S. „Mauksch T." c. cikkét a M. K. E. Évk. 1903. évf.-ban.) 26

) Schneider Gust. és Sagorski Ernst: Flora der Zentralkarpathen Leipzig 1891. 37. 1. és lásd még dr. Posewitz Tivadar: „A Tátra régi kutatói" c. értekezését, ahol irodalmi működésüket ís méltatta. (M. K. E, Évk. 1913. Igló 15—16. és 32—37. 11.)