Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
tanítására különben is nagy súlyt helyeztek az ev. iskolákban, úgy hogy az istentiszteleten a tanulók vegyeskara rendesen közreműködött. Az iskola a város lakosságára ís éreztette hatását, amennyiben Matheóczon a polgárok közül már többen értettek a zenéhez. 21 ) Az elzálogosított városokban az ev. latin iskolák a XVII. század másik felében sorra Brotschulekká lettek. A városi magisztrátusok katholíkussá való tétele után a városi segélyt elvonták tőlük és az iskolák fenntartási költségei tisztán a hivek áldozatkészségére hárultak, úgy hogy a viszonyokkal számolva, az osztályok és tanítók számának apasztása mellett, egyszerű Brotschulék léptek a virágzó és itt-ott életképes ev. latin iskolák helyébe. Még leghosszabb ideig virágoztak a szepesváraljai, szepesolaszií és iglói ev. latin iskolák, de Bársony Gy. püspök bíztatására Lubomírszky Szaniszló Herákliüs elnyomta csakhamar 1674-ben ezeket az iskolákat ís. Lubomirszky Szaniszló és fia. Szaniszló Herákliüs különben ís féltékeny szemmel nézték az ev. latin iskolák virágzását, mert féltették tőlük az általuk alapított és szervezett podolini piarista kollégium jövőjét. Erre vezethető vissza az, hogy míg Lőcsén és Késmárkon a magasabb tudományok rendszeres előadása híressé tette az ottani ev. iskolákat, addig az elzálogosított városokban ilyen magasabb jellegű iskolát nem tűrtek a Lubomirszkyak a podolini piarista kollégiumra való tekintettel, hiszen Lubomirszky Szaniszló, mint láttuk, még a Szepeshelyen emelt jezsuita kollégiumtól ís féltette a podolini piarista kollégium hirét és jövőjét. Míg a XVI. század végén és a XVII. század ötvenes éveiben még elég sűrűn akadunk a Wittenbergben és Lőcsén felavatott lelkészek között olyanokra, akik az elzálogosított városok valamelyikének ev. latin iskolájában végezték egyetemi előtanulmányaik java részét, addig 1642-ben, a.podolini kollégium megalapítása után, már csak szórványosan akadunk ez iskolák tanítványaira. Legtöbb tanítványa volt az elzálogosított városok ev. latin iskol4í közül az iglóínak és a wittenbergi és lőcsei lelkészavatásoknál azok száma, akik Iglón végezték egyetemi előtanulmányaikat, nem csekély. 22 ) Az elzálogosított városok ev. latín iskolái Lubomírszky 21 ) u. o. 78. 1. a2 ) Lásd az Ev. eml. és a lőcsei névjegyzéket és lásd későbben az iglói latin iskola fejlődéséről szóló fejezetet.
