Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
óczon 17 ) ís voltak. Rezik J. adatai szerint Korömpán lS ) kívül még két ev. latin iskola volt a bányavidéken és pedig Gölnicbányán és Svedléren, 19 ) Azonfelül volt még a Sz%pességen, úgymint Márkusfalván, Görgőn és Nagyeőrött nemesi pártfogóság alatt álló jól szervezett ev. és a sz. kír, városokban, Lőcsén és Késmárkon egyegy nagyhírű városi ev, iskola, melyekről külön-külön szólunk, A reformáció, mely általánossá tette a Szepességen a műveltséget, hiszen minden valamire való községben találunk népiskolát és azonfelül tizenöt helyen szervezett ev, latin iskolát és két népiskolát (Márkusfalva és Görgő), melyek a latin tanítást ís intenzívebben felkarolták, — készítette elő a talajt a magasabb művelődés számára. Tisztán ezen iskolák érdeme, hogy e kornak városi polgárai nagy jártasságra tettek szert nemcsak a német, hanem a latin nyelvű fogalmazásban is. Ha bepillantunk e kor hivatalos irataiba, vagy ha tanulmányozzuk az okiratokat, nem csodálkozhatunk eléggé azon, hogy milyen szabatosan és tisztán kezelték e kor gyermekei, a német és latin nyelvet egyaránt. Amilyen alapos volt a nyelvoktatás, olyan beható volt a vallástanítás ís. Nemcsak száraz hittaní és kátéismereteket nyújtottak az iskolákban, hanem a rektor és tanító fáradságot nem ismerő hítbuzgósága, a tárgyért való lelkesedése és lelkismeretes munkája vérré ís tették azokat tanítványaiknál. Csak az ily szellemben felnevelt ifjúság védhette ki a XVII, században az ev, egyházra mért halálos csapásokat, úgy, hogy a Szepességen a protestantizmus Bársonyék minden képzeletét meghaladó atrocitása ellenére még nem pusztult ki s még ma a kath. tótok és a lengyel zsidók erős és rohamos beözönlése mellett ís, az evangélikusok teszik a szepesi lakosság tekintélyes kontingensét, sőt műveltség tekintetében a régi XVI. és XVII. századbeli jeles iskoláztatásnak tradícióját 17 ) Matheóczon tanult Bernstein Márton rektorsága alatt Fabianides Dániel, aki azután maga ís 1636-ban Matheóczon rektor, majd 1640-ben Ménhárdon segédlelkész, (u. o. 50. 1.) 18 ) Koch Bálint Korompán végezte tanulmányait és innen került egyenesen a strassburgí egyetemre; 1590-ben hazatért és Nagyeőrött vállalt tanári állást. (Ev. eml. 104. 1.) 19 ) Rezik I.í Gymnasiología evangelico Hungarica sive História scholarum et earundem Rectorum celebrorum. (Kézirat az eperjesi ev. kollégium könyvtárában; egy egykori csonka másolat a gyűjteményemben.) Ezentúl így idézzük: Gymnasiología.
