Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora
órakor hajtották végre a három késmárki vértanún Unterbauer szántóföldjén. 36 ) A kuruc mozgalom leveretése után általános volt a kath. ellenreakció Késmárkon és a pálosoknak április hó 11-én keltezett, a városhoz intézett irata legjobban mutatja, mennyire felülkerekedett ekkor már a szélső klerikális irányzat Késmárkon. A pálosok írásba foglalták követeléseiket és írásban beterjesztették azokat a városhoz. A kuruc háború kitörése előtti egyházi viszonyok visszállítására törekedett Sigray I. c. püspök és szepesi prépost, aki 1709-ben száműzetéséből visszatért és ismét vezető szerephez jutott és ennek a türelmetlen politikának adtak a pálosok ís kifejezést a 11 pontból álló emlékiratukban, amelyben a következőket követelték: 1. Adassék meg nekik visszamenőleg- a teljes illetmény, amelytől 4 éven és 2 hónapon át megfosztattak, amióta ők a plébániáról elűzettek és a katholikusokat a harangok és temető szabad használatától eltiltották. Az illetmény összege kitesz szerintük 2308 magyar frtot, 17 köböl búzát, 166 köböl rozsot, 195 köböl árpát és 72 köböl zabot. Azonfelül követeltek úrvacsoraosztásra évente 4, tehát összesen 16 hordó bort és megfelelő kárpótlást a kertek, szántóföldek, rétek használatáért és tüzelőfáért, amelytől ezen idő alatt elestek és az elűzetésük óta befolyt temetési stólára is igényt tartottak. 2. A harangozásért járó illeték az egyházé, de miután azt nem fordították annak javára, az eddig befolyt összeg nekik kiutalandó, de csak az evangélikusoknak kell ebbeli kötelezettségüknek eleget tenniök, valamint a stólailleték visszafizetése is tisztán az evangélikusok terhére esik. 3. A kath. iskolaszemélyzetnek is kárpótlás jár ezen négy évért és pedig az orgonistának 75, a rektornak 34 és a kántornak szintén 34 köböl rozs. A lakásukból való kiűzetésükért ís kárpótlást kívánnak. 4. Óvást emelnek az ellen, hogy a prédikátor, aki a városban a király kegyelménél fogva egyházi szolgálatot végezhet, illetményeit városi pénzalapból nyerhesse el és a várostól lakást kaphasson. (Közi. Szepes v. multj. 1913. V. évf. 236. 1.) c. cikkében K. II. Jakab naplója alapján közli ezt az adatot. 30 ) V. ö. „Wo ist der Hinrichtungsplatz der Kesmarker Märtyrer zu suchen?" c. cikkemet a Karpathen Post 1909. évf. 52. sz.
