Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora

órakor hajtották végre a három késmárki vértanún Unterbauer szántóföldjén. 36 ) A kuruc mozgalom leveretése után általános volt a kath. ellenreakció Késmárkon és a pálosoknak április hó 11-én kelte­zett, a városhoz intézett irata legjobban mutatja, mennyire fe­lülkerekedett ekkor már a szélső klerikális irányzat Késmárkon. A pálosok írásba foglalták követeléseiket és írásban beter­jesztették azokat a városhoz. A kuruc háború kitörése előtti egy­házi viszonyok visszállítására törekedett Sigray I. c. püspök és szepesi prépost, aki 1709-ben száműzetéséből visszatért és ismét vezető szerephez jutott és ennek a türelmetlen politikának ad­tak a pálosok ís kifejezést a 11 pontból álló emlékiratukban, amelyben a következőket követelték: 1. Adassék meg nekik visszamenőleg- a teljes illetmény, amelytől 4 éven és 2 hónapon át megfosztattak, amióta ők a plébániáról elűzettek és a katholikusokat a harangok és temető szabad használatától eltiltották. Az illetmény összege kitesz szerintük 2308 magyar frtot, 17 köböl búzát, 166 köböl rozsot, 195 köböl árpát és 72 köböl zabot. Azonfelül követeltek úr­vacsoraosztásra évente 4, tehát összesen 16 hordó bort és meg­felelő kárpótlást a kertek, szántóföldek, rétek használatáért és tüzelőfáért, amelytől ezen idő alatt elestek és az elűzetésük óta befolyt temetési stólára is igényt tartottak. 2. A harangozásért járó illeték az egyházé, de miután azt nem fordították annak javára, az eddig befolyt összeg nekik ki­utalandó, de csak az evangélikusoknak kell ebbeli kötelezettsé­güknek eleget tenniök, valamint a stólailleték visszafizetése is tisztán az evangélikusok terhére esik. 3. A kath. iskolaszemélyzetnek is kárpótlás jár ezen négy évért és pedig az orgonistának 75, a rektornak 34 és a kántor­nak szintén 34 köböl rozs. A lakásukból való kiűzetésükért ís kárpótlást kívánnak. 4. Óvást emelnek az ellen, hogy a prédikátor, aki a város­ban a király kegyelménél fogva egyházi szolgálatot végezhet, illetményeit városi pénzalapból nyerhesse el és a várostól lakást kaphasson. (Közi. Szepes v. multj. 1913. V. évf. 236. 1.) c. cikkében K. II. Jakab naplója alapján közli ezt az adatot. 30 ) V. ö. „Wo ist der Hinrichtungsplatz der Kesmarker Märtyrer zu suchen?" c. cikkemet a Karpathen Post 1909. évf. 52. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents