Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
rály leintése szerfelett lesújtott. Újra és újra átolvasta a királyi rendeletet, majd letéve azt, fejét mindkét kezébe temette, amit a küldönc szemeláttára háromszor megismételt. Utóbb éhen-szomjan elbocsátotta a küldöncöt. Horváth kétségbeesése nem a megbánás jele volt, mert csakhamar bosszú járt az eszében és emiatt zsinatot is akart összehívni, hogy minden lehető módon zaklassa a papokat. Nem gondolt arra, hogy az egyházi életet erősebbé tegye; nem a vallásosság s az erkölcsi fegyelemnek megszilárdítását akarta ő a zsinattal előmozdítani, hanem éreztetni akarta haragját, hatalmát a papokkal azért, hogy őt a királynál bepanaszolni merték. A papok nem is attól tartottak, hogy a prépost talán szigorítani akarja a meglazult egyházi fegyelmet, vagy az erkölcstelen életmódot javítani, hanem feljebbvalójuk kapzsi, kegyetlen természetétől féltek, s az újabb adóktól, esetleg börtöntől és kínzásoktól, amelyek annak részéről reájuk vártak. Ezért helytelen és elfogult Hradszky József azon kijelentése, hogy a papok mindenáron megmenekülni akartak a zsinattól, amelynek határozatai újra egyházias szellemet hozhattak volna a fraternitásba. 34 ) Eltekintve attól, hogy a szepesi prépost a maga kapzsi, kegyetlen, telhetetlen, ledér és erkölcstelen életmódja mellett egyáltalában nem ís gondolt arra, hogy erkölcsi reformokkal nemesítse meg a papság szellemét, még ő lett volna erre, — könnyelmű életét tekintve, — a legkevésbbé hívatott. Kitűnik az igazi ok, amiért a fraternitás papjai a zsinat megtartásától idegenkedtek, a testvérületnek az esztergomi érsekprimáshoz intézett könyörgő soraiból, amelyben a papok kérik a prímást, hogy ne engedélyezze a zsinatot, mert a prépost szörnyű haragra lobbant a fraternitás papjai ellen s erős bosszúra áhítozik azért, mivel ők a királynál feljelentették gazságait. 35 ) Hogy a fraternitásnak alapos oka volt a kilátásba helyezett zsinattól tartani, azt a királyhoz intézett folyamodványa határozottan feltünteti; 30 ) e szerint a prépost annyira visszaél zsarnoki hatalmával, hogy a papok házaikat sem merik többé elhagyni és a testvér a testvért nem meri látogatni. 37 ) 34 ) Hradszky József: A XXIV. kir. plébános testvérülete és a reformáció a Szepességben. Miskolcz 1895. 82. 1. 35 ) Matr. Moll. 205. 1. 30 ) u. o. 206—207. 1. a folyamodvány másolatát közli. 37 ) u. o. 208. 1.