Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
falvakban találtak a huszítismus tanai termékeny talajra> és a városok lakói legfölebb ott ismerkedtek meg behatóbban velők, ahol Giskra J. hadai elszállásoltattak. A falvakban a lakosság már a nyelvbeli viszonyoknál fogva is fogékonyabb volt a huszita tanokkal szemben, ezt bizonyítja az is, hogy még ujabban is sok falusi tempómban találtak „kehely" jelvényeket, díszítéseket, ami épen a kelyhesek jelképe volt. 20 ) A templomokat sok helyen átalakítják a husziták céljaiknak megfelelően; megerősítik a templomokat körfalakkal, mint pl. a csütörtökhelyit, mert hiszen a hitet meg is kellett védelmezni sokszor a németséggel szemben. 27 ) Mennél inkább megismerkedünk a husziták szereplésével a Szepességen, annál inkább be kell látnunk, hogy ők korántsem voltak közönséges rablók, zsiványok, akiknek őket feltüntetik az egykori oklevelek és krónikák, mert hiszen állandóan letelepedtek itten és volt társas, valamint vallásos életük is. Hogy életmódjuk vallásos volt, azt bizonyítja a magyar praelatusok és bárók 1449-iki panasza, melyet a krakói Miklós nevű római ügyvivőhöz intéznek. Ebben az oklevélben a praelatusok és bárók bevallják, hogy Szepes- és Sáros vármegyék legtöbb parochiáiban már tényleg két szín alatt szolgáltatják ki az úrvacsorát. 28 ) Kiviláglik ebből, hogy a huszitáknak volt hitéletük., mely Szepesség legtöbb helyén az istentiszteletre és a vallási nézetek átalakulására nagy hatással volt. 1449-ben a huszítismus tanai a vidéken már általánosan elterjedtek. Már ezen 1449-iki panasz alapján nem fogadhatjuk el Dr. Tóth-Szabó Pálnak újabb művében kifejtett azon álláspontját, hogy a huszita vallás nem készítette volna elő a reformációt a Felvidéken. 29 ) De ellene szól ennek az állításnak Zsigmond királynak azon említett oklevele is, melyet Késmárkhoz intézett és melyben szomorú szívvel felemlíti, hogy mióta a husziták s ") A krighi templom kapuján volt a templom restaurálása előtt még a kehelyjelvény látható. 7 ) Wagner Anal. Scep. II. 12. 48. és lásd szepesszombati krónika u. o. 34—35. 1. A husziták vezére itten Czayka és nem Giskra volt. — A templom körfalai jelenleg is láthatók. Leibitzer és ennek nyomán Hain is helytelenül tették krónikájukban a csütörtökhelyi templom megerősítését 1455-re, a hitelesebb szepesszombati krónika szerint ez már 1444-ben történt. 2S ) .. . inducunt haeresim Hussitarum, ita ut in Comitatibus Scepusiensi et de Sáros plurimae reperiantur Parochiae, in quibus iam defacto, sub utraque specie communicatur... (Wagner Anal, Scep. I. 29. 1.) 29 ) i. m. 336. 1.
