Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen

tőleg 100 birodalmi tallért fizetett.

10

) A város sokallotta ezt az összeget és Nikasy Márton és Frankenstein Gáspár követei előterjesztéssel is éltek Kassán, hogy mivel papjuk a város tudta és hozzájárulása nélkül lépett ki az alsópoprádvölgyi fraternitás kötelékéből és csatlakozott az öt sz. kir. város esperességéhez, méltányos volna, hogy a felvételi díj egy részét is magára vállalja. Az öt, illetőleg most már hat sz, kir. városi esperesség kassai közgyűlése a késmárki követekkel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel nem a lelkész, mint személy, hanem Késmárk, mint sz. kir. város, politikai előjogainál fogva, vétetett fel a sz. kir. városok superintendenciájának kötelékébe, a felvételi díj lefizetése természetesen nem a lelkész, hanem Késmárk városára hárul. A superíntendencíába újonnan belépett késmárki egyházközség jogait egyelőre még megszorították, midőn kijelentették, hogy a késmárki lelkész pályázhatík ugyan a superíntendensi állás elnyerésére, de nem választható meg. Utóbb eltekintettek a megszorítástól,

11

) Érdekes, hogy jóllehet Késmárk 1665 óta tényleg gyakorolta sz, kir. városi jogait, mégis Thököly II, István helybenhagyta 1668-ban február hó 9-én a városnak az öt sz, kir, város fraternításához való csatlakozását,

12

) Késmárk csak akkor szabadult fel igazán Thököly II, István hatalma alól, mikor Wesselényi Ferenc halála után annak összeesküvése kiderült és Thököly II, István is gyanúba keveredvén, ellene 1671-ben november hó 1-én az elfogatási parancs kiadatott.

13

) E hatalmas lutheránus főúr megsemmisítése csak Bársony Gy. püspök-prépost terveinek kedvezett, aki annak kegyvesztességét már 1670-ben arra használta fel, hogy a pálos szerzeteseket a sok huza-vona után véglegesen letelepítse Késmárkon

14

) és az ellenreformációt a pálosok segítségével most 1671-ben diadalra juttassa. Előrelátható volt, hogy a Thököly család uralmának megtörésével az ev. vallás jövője Késmárkon veszélyeztetve van. Bársony Gy. 1671-ben szeptember hó 12-én tett Késmárkon kiséreletet, hogy egyházlátogatás ürügye alatt lefoglalhassa az ottani ev. főtemplomot, de a késmárkiak meghiusítot10

) u, o, és lásd még Hain 365. 1. u

) Genersich i. m, II. 185. 1, 12

) Késmárk ev, egyházközség levéltárában fasc, 1668, 13

) Pauler Gy., Wesselényi F. nádor és társainak összeesküvése. Budapest 1876. II. k. 182. 1. és lásd még i. tanulmányomat 212. 1. ") Wagner III. k. 113, 1. «) Hain 400. 1.