Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

istentelen felekezetükre térítvén, sok helyet felgyújtottak.

15

) Különben is az úgynevezett zsebrák-brati, nem annyira a kath. vallási dogmák megostromlására vállalkoztak, mint inkább a társas életet reformáló intézkedések megvalósítására. Hirdették nálunk a társadalmi egyenlőséget és ezzel kapcsolatban rámutattak a hierarchia szükségtelenségére. A hierarchia intézményeit;, úgy mint a kolostorok, káptalanok és apátságok létjogosultságát és a laikus és klerikus közti megkülönböztetést elvetették. Az úrvacsorának két szín alatt való kiszolgáltatását követelték és nem tűrték, hogy a papság e téren is kiváltsághoz jusson.

16

) Felismerték, hogy a latin nyelv használata az istentiszteleten szintén az universalismus egyik eszköze és azért helyébe a cseh liturgiát hozták be, ami azután sokáig megmaradt s a tót nyelvre is éreztette a hatását a Szepességben.

17

) A huszitáknak volt társas és vallásos életük; csakhogy az merőben forradalmi szellemű volt a fennálló merev, hierarchikus tagozottságú társadalmi élettel szemben. Ezek az erős ellentétek szükségképen éles harcot idéztek elő. Mikor a husziták itt a Szepességen megtelepedvén irgalmatlanul támadjak, kifosztják, sőt tönkreteszik a menedékszirti (Lapis refugii),

18

) veresklastromi kolostorokat,

19

) a savniki apátságot,

20

) majd meg a szepesi káptalant

21

) és a szepessümegi és ruszkinóczi templomot,

22

) eljárásuk nem minősíthető közönséges dúlásnak és rablásnak, hanem úgy kell tekinteni támadásaikat, mint logikus következetességgel folytatott küzdelmet az ő aspirációik érdekében, Azok az intézmények a régi rendszer hirdetői és erősségei voltak, ezekkel kellett a huszitismusnak leszámolnia, ha élni akart. De a huszítismus a lingua vernacula-t is hirdeti és ennek révén erős nemzeti irányú mozgalmat támasztott és jóllehet nem él még ekkor a nemzetiségi eszme, mégis nagy hullámokat 1B

) Fejér: Codex Diplom, X, 7. 543. 16

) Wag. An. I. 29. 1. .. - sub utraque specie communicatur,,, ") Dr, Péchány Adolf: A magyarországi tótok. (Nemzetiségi Ismert. Könyvt, szerk. Dr. Szabó Oreszt.) Bpest, 1893? 26. 1. 18

) Wag. Anal. II. 76. 1. 19

) u. o. II. 49. 1. és III. 187. 1. 2

*) u. o. III. 161. 1. 21

j Suppí. Anal. II. 270. 1. 22

) Dr. Tóth-Szabó Pál: A .cseh-huszita mozgalmak. Oklevéltár XVIIL és XIX. 368—369. 1,