Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
kancellártól, a kir. bizottság elnökétől kértek a lőcsei követek közbenjárást a püspök-préposttal szemben, A kancellár azonban szintén igazságosnak tartotta a püspök-prépost álláspontját és súlyos törvénysértést látott mind a hazai, mind a kánonjog szempontjából abban, hogy a prédikátorok, mint hírlik, jutalom ellenében szétválasztják a házastársakat, A lőcseiek újabb felvilágosító szavaira és kérésére a kancellár végre is megígérte, hogy Lósy Imre érseki helynöknél kéri a kiközösítés visszavonását. Másfelől a főkapitány értésére adta a lőcseíeknek, hogy igyekezzenek a püspök-prépost haragját ajándékokkal lecsillapítani és így azzal az örömhírrel térhettek vissza a követek Lőcsére, hogy az egyházi átok feloldása kilátásban van, A fraternitás erre 1633-ban március hó 7-én Lőcsén tartott gyűlésén annak elismeréséül, hogy a megyei nemesség és Lőcse sz, kir, város felkarolta és eredményesen védte a papság érdemeit a kiközösítési ügyből kifolyólag, a nemesség követeinek 10 tallért, magának a megyei nemességnek 100 köböl zabot és Lőcse sz, kir, város követeinek 50 köböl árpát szavazott meg ajándék gyanánt, 8 ) Hosszutóthy L, püspöp-prépost azonban a kír. bizottság közbenjárása után is hajthatatlan maradt Zablerékkal szemben és csak azon feltételek mellett mutatott hajlandóságot arra, hogy feloldja őket az egyházi átok alól, ha bocsánatot kérnek és azonfelül 120 tallér bírságot fizetnek. A lőcsei követek újból felkeresték a kir. bizottságot Eperjesen, hogy e feltételek enyhítését kieszközöljék, de nem értek célt vele. Lőcse féltette a kiközösítés miatt polgárainak anyagi érdekeit és azért közvetített a fraternitásnál és Zablerrtél, hogy békés elintézést nyerjen ez a város gazdasági életére is veszedelmessé válható incidens, mivel a kiközösítés még mindig hatalmas fegyver volt a kath. klérus kezében. Zabler P. superintendens ezzel szemben nem tulajdonított a kiközösítésnek nagyobb jelentőséget s különben sem tartotta magát a kath. egyház tagjának s így személyére nézve az egyházi átokkal való sujtás különös veszedelemmel amúgy sem járhatott. Ki ís jelentette azért, hogy a püspökprépostot meg nem követi, mivel nem hajt térdet Baal előtt, 8 ) Lőcse azonban nem nyugodott és most a szepesolaszií és 8 ) u. o. 551—555. 1, 9 ) Motus legatorum verbis respondi me non posse, nec velle Genua coram Baale flectere, (Matr. Goltz. 556. 1.)
