Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
ütötte sebeket, mint a Szepesség egyéb helységei, melyekben: tisztán a hajdúk garázdálkodtak. A közegészségi viszonyok rendezetlenek és azért az akkori háborúskodás kísérője: a pestis, végigszántott 1622-ben.a Szepességen is és csupán Lőcsén 1668,. Iglón meg 1300 áldozatot követelt. A pestis terjedését előmozdította az a körülmény, hogy a lakosság.az élelmiszerek elrekvirálása folytán éhezett és sok helyen mogyorórügyekbőí és korpakeverékből sütöttek kenyeret. 7 ).Fokozta még a szepesi . lakosság nyomorát az óriási drágaság, melyet az elvonuló csapatok még azzal öregbítettek, hogy hamis .és értéktelen mindennemű rézpénzt hagytak itten s a jó pénzt elvitték magukkal. 8 ) A sok szenvedés ólomsúly gyanánt nehezedett a Szepesség evangélikusaira s az 1621-ben megkötött nikolsburgi béke, mely nekik ís biztosította a vallásszabadságot, végre rövid időre .megszabadította őket a lidércnyomástól, úgy hogy a szent koronát, — melyet Bethlen Gábor a nikolsburgi békeszerződés értelmében II. Ferdinándnak kiadni köteles volt, — 1622-ben március hó 26-án már nagy örömmel fogadták be három napra Lőcse.falai közé. 9 ) Az áldásos béke azonban csakhamar megbomlott és midőn 1623-ban szeptember hó 24-én felszólítja Bethlen Gábor a Szepességet a csatlakozásra, az ismét a felvonulási hadmüveletek színhelyévé lett. 10 ) Újra átszenvedte a Szepesség az átvonuló csapatok garázdálkodásait. Lőcse 1624-ben február hó 3-án ismét ünnepi díszt öltött, mikor megjelent ott három napra Bethlen Gábor. 11 ) Majd Bethlen G., majd II. Ferdinánd békebiztosai jártak-keltek a Szepességen át 7 ) Ja dasz arme armuth hatt die hasel Knöszpel eingetragen, gemahlen vnd brod daraus gebackhen vnd mit den Klein gemenget, da ist jammer vnd noth geweszen. (Hain i. m. 161. 1.) — A krónika ezen adatában nincs mit kételkednünk, hiszen 1917-ben februártól áprilisig magam a Stochod folyó mentén táborozván, kenyéradagunk (420 g.) eleinte 5, utóbb 10% fürészpor (úgynevezett ,,H"-(olz)-mehl) és 50%-os szénalisztből készült. A koweli, macejowiczi és a wladimír-wolynszkí katonai kezelésben álló malmok e hónapokban csak fürészport és szénát őrlöttek. — A takarmánynak szánt korpába pedig 30% fürészporlisztet (Holzmehl) kevertek. 8 ) Hain 161. 1. és Matr. Goltz. 439—442. 1. Rz akkori drágaság illusztrálására szolgálnak a következő árak: 1 köböl buza 4 frton felül, 1 k. rozs 3 frt. 50 d. ( 1 k. árpa 3 frt., 1 font hus 6 d., 1 font borjúhús 10 d., 1 font disznóhús 10 d., Yi meszely bor 50 d., 1 pint fiatal sör 6 d., 1 pint öreg sör 9 d. 9 ) Takács Sándor: A szent korona Lőcsén. (Közi. Szep, v; m. VIIL évf. 1916. 110—112. 1.) 10 ) Hain 165. 1. ") u. o. Í66. 1.
