Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
letelepedettek, mint Szepesbélán ís már katholikus lelkipásztort kértek a starosztától. 5 ) Az evangélikusok a gnézdai eset megismétlésétől tartottak, de a félelem feleslegesnek bizonyult, mivel csakhamar kitűnik, hogy Gnézdán nem annyira Lubomirszky Sz., hanem az akkor Lublón időző Fuchs János krakkói főesperes vitte véghez Mienkitzky lublói alkapitány közreműködésével ezeket az erőszakoskodásokat. Fuchs János krakkói főesperes különben sem ismerte már el a szepesi prépost joghatóságát Gnézdára vonatkozóan, amennyiben az egész, lublói kerületet már a krakkói püspökséghez tartozó kerületnek tekintette.") Az elzálogosított városok ev. lelkészei nom ok nélkül azt hihették, hogy a gnézdai lelkésztárs sorsában nemsokára osztoznak ők is és ezért a fraternitás nevében az esperes a nádorhoz fordult és feltárta neki az ev, papok súlyos helyzetét s egyúttal felkérte őt arra, hogy tekintélyével és hatalmával akadályozza meg azt, hogy a lengyel király védelme alatt ,pápista kovásszal elrontsák az ev, vallást és az elüldözött papok helyébe lépjenek az antikrisztus csatlósai." 7 ) Már hirdetik, hogy a lengyel király az elzálogosított városok egyházainak kegyura, holott Rudolf király is a leghatározottabban védelembe vette az) elzálogosított városok egyházait Lubomirszky és alkapitányainak túlkapásaival szemben. Thurzó Gy. nádor szivén viselte a szorongatott szepesi ev. papok sorsát és érdekükben felszólalt a lengyel királynál, Lubomirszky Szaniszló starosztánál és felkérte továbbá a megyét is, hogy az küldöttségileg kérje meg az ő nevében a starosztát a vallásszabadság védelmezésére. Ha a vallásszabadságon sérelem esik, akkor ő gondoskodik az ev. hit oltalmazásáról, mert az egyházi ügyekben való rendelkezési jog semmi szín alatt nem szállott át az elzálogosítással a lengyel királyra, hiszen az egyházak főkegyura ezentúl is a magyar király maradt, a kiváltságok tanúsága szerint. 8 ) '"f Matr. Goltz. 344. 1. 6 ) Lubló-Podolin területe utóbb a tarnówi püspökséghez csatoltatott és az elzálogosított városok a magyar koronához való visszacsatolásához lengyel egyházi főhatóság alatt állott. 7 ) Polóniae Regi Ecclesias Evangelicas fermento Papistico defermentare, nostra Religionis Pastores expellere, et Antechrísti Satellite surrogare fatagat. (Matr. Goltz. 351. 1.) 8 ) u. o. 352—353. 1., ahol egész terjedelemben olvasható a nádor levele.