Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
közül superintendcnsnek: Xylander István szepesváraljai, Zaar Gy. tepliczí, Kutkowitz Gy. palöcsai és Zarevutz M. berzeviczi lelkészeket, kik közül egyhangú lelkesedéssel a méltán népszerű, jeles váraljai papot, Xylander Istvánt választották meg a jelenvoltak Szepes- és Sárosvármegyék superintendensévé. 27 ) Míg a zsinat ezekkel az ügyekkel foglalkozott, addig az előrelátó Xylander küldöttséget menesztett a főispánhoz, melyben felvilágosítja őt a tizenhárom elzálogosított városbeli fraternitás papjai távolmaradásának igazi okáról és nyomatékosan hangsúlyozza, hogy e fraternitás ís valamelyik superintendencía körébe akarna tartozni s egyházi téren semmíképen nem akarna elszakadni az anyaország többi városaitól. Kérve kérte ezúttal Xylander a városok nevében a hatalmas főispánt, hogy védjék meg a karok és rendek az elzálogosított városok régi szabadságait a lengyelekkel szemben. 28 ) A megválasztott superintendensért hat egyházi és hat világi férfiú ment és kérte őt, hogy jelenjen meg a gyűlésen. Ott Horváth László cs. és kír, tanácsos a megyék és fraternitások nevében felkérte, hogy vállalja el az Ür nevében azt a tisztséget, melyre egyhangúlag megválasztották, A nemesség és papság pedig a feltett kérdésre egyöntetűen ,,íta volumus et electionem ratificamus"-sal válaszolt, 29 ) Xylandert úgy látszik váratlanul érte megválasztatása, mert zavarba jött, utóbb pedig szerényen el akarta hárítani magától a megtiszteltetést s öt pontba foglalta össze okait, melyeknél fogva a superintendensí tisztségre nem vállalkozhatík 1, nagy és terhes a hivatal; 2, tehetsége gyenge (hivatkozik Horatiusra, hogy senki se vállalkozzék többre, mint amire képes); 3, öregsége gátolja az eredményes munkában; 4, az egyházi téren lábrakapott anarchia erős kezet kivan; 5, a lengyel hatóság részéről veszélyt hozhat rá, ha a tisztséget elfogadja, A jelenlevők csak nagy nehezen tudják eloszlatni aggodalmait, melyek közül a legutolsó a legkomolyabbnak látszik előttük. Megígérik a világi hatóság s különösen a főispán részéről a legmesszebbmenő védelmet és támogatást és utalnak arra, hogy mivel időközben a lublói kapitány a főispánnal házasság révén rokonságba jutott, lengyel részről ezentúl barátságos elbánás remélhető, Xylandert végre is meggyőzik az érvek, de óvatosan kijelenti, hogy azonnal lemond hivataláról, ha a lengyel hatóság amiatt nehézségeket 27 ) u. o. 280—289. 1. 28 ) u. o. i. h. 29 ) u. o. 289. 1.
