Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
az elzálogosított városok egyházi téren nem tartoznak lengyel fennhatóság alá és zaklatás esetén kérjenek védelmet a főispántól, a nádortól, sőt a papok legfőbb védőjétől a magyar királytól. Azonban mégis óvatosságból azt határozta, hogy a tizenhárom szepesi város fraternitás papjai közüLne jelenjen meg senki, a XXIV város kiküldöttei azonban mentsék ki lelkésztársaik távolmaradását • azzal, hogy a hatalommal nem akartak szembeszállni és jelentsék ki azok nevében is, hogy a többivel együttműködni óhajtanak s a zsinat határozatait s a superintendens-választást magukra nézve érvényesnek elismerik. 23 ) Ennyi akadály és huzavona után végre Szepesváralján, a városházán összegyűltek 1614-ben január 22-én a főnemesek, a megyék és a fraternitások küldöttei. A zsinat népes volt és Szepes-.és Sárosmegyék legjelesebb evangélikus férfíai részt vettek rajta, részint személyesen, részint megbizottaik útján. 24 ) Ünnepélyes istentisztelettel kezdődött a gyűlés; egyházi énekkel, majd Mihalkó János, — Thurzó Kristóf volt udvari papja, jeles szónok, könyörgése következett. Ezután Szepesvármegye főjegyzője, Czebány Ábrahám latin nyelvű beszédben fejtegette a zsinat célját és a szervezkedés üdvös voltát, Horváth László magyarul beszélt hasonló értelemben. Bár két szepeshelyi kanonok katholikus részről hivatalosan tiltakozott a zsinat megtartása ellen, felszólalásukat nem méltatták figyelemre. 25 ) Az első nézeteltérésre a jelenvolt papok és nemesek között az adott alkalmat, hogy az elzálogosított városok követei kimentvén a tizenhárom városi fraternítás papjainak távolmaradását, arra hivatkoztak, hogy a világi hatalommal nem mertek ujjat húzni, Zablef P, lőcsei lelkész és mások azt a kifogást nem tartották helyénvalónak és szemérevetették a nemességnek, hogy az egyház védelmére az elzálogosított városokban semmit sem tett, amely vád ellen a nemesség képviselői tiltakoztak. Még hevesebb viták követték Czebány Ábrahám felolvasott javaslatait, melyek a zsolnai zsinat kevéssé módosított pontjait akarták a szepesi-sárosí superíntendencia alapjául elfogadtatni. Az 9 öt sz, kír, város meg akarta tartani az espereseket, kiket ezentúl inspektoroknak óhajt nevezni és azt javasolja, válasszanak a megyei fraternitások külön superintendenst. Mikor látták a sz, 23 ) Matr. Goltz. 265—273. 1. „Acta Rusquiní" c. fejezet, 2 ») u. o. 247—300. 1. és lásd í. monográfiám 25, 1, 25 ) Matr, Goltz, 275—276. 1.
