Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
Most már Thurzó Kristóf erélyes kézzel fog hozzá a régóta vajúdó egyházszervezet megteremtéséhez. Felhívására a XXIV szepesi városi fraternitás Izsákfalván gyűlést tartott s ezen 33 fontos cikkelyre nézve, — melyek a zsolnai zsinat határozataínak nagyjában megfelelnek, megegyezésre jutott, azzal a kikikötéssel, hogy azt a lengyel hatóság is elfogadja. 10 ) Thurzó Kristóf küldöttséget indított bátyjához Bittsére, hogy tőle teljhatalmú megbízást nyerjen a szepesí-sárosi superíntendencia szervezésére, mit az készséggel meg is adott s erről külön oklevélben értesítette mind az öt sz. kír. városi, mind a XXIV szepesi városi fraternitást, mind pedig Lubomirszky Sebestyén starosztát, kit arra kért, ne akadályozza a szepesi egyház organizációját, mely jó szervezet és rend az'államháztartás szempontjából is csak előnyös. 17 ) Az öt sz. kir. városi fraternítás Kísszebenben (1613 jul. 28—29.) összegyűlt, hogy a nádor rendeletét megtárgyalja. Elhatározták, hogy nem ellenzik az új rend behozatalát s részt vesznek a zsinaton, melyre a főispán Szepesváraljára meghívta őket. Kívánságaikat négy pontba foglalták össze s a nemesség s a megye részéről szabad vallásgyakorlatuk épségben maradása érdekében védelmet óhajtanak. 18 ) A káptalantól egyelőre nem kellett tartamok, mert az nem tiltakozott a' szervezkedés ellen feltéve, ha. a székdíjat néki kiszolgáltatják. Nagyobb nehézségeket támasztott a lengyel hatóság, ugyanis a lublói alkapitány értesítette a tizenhárom elzálogosított város grófja útján az esperest, hogy a lengyel területen levő fraternítás papjai felett a nádor nem rendelkezik és szigorúan megtiltotta nékik a zsinaton való részvételt. Xylander esperes, hogy a teendőket megvitassa és a superíntendens-választást előkészítse, 1613-ban július hó 4-én Durándra összehívta gyűlésre a fraternitásokat. E gyűlésre Thurzó főispán Míhalkó J. udvari papját küldte el, ki ékesszólóan bizonyította be a papok előtt, menynyire szükséges, hogy az új rendet minél előbb megteremtsék és Xylander ís buzgólkodott az ügy érdekében, de viszont Goltz, Zabler lelkészek ismét ellene voltak; Goltz különösen arra a veszélyre mutatott rá, mely a lengyel hatóság megharagításából az elzálogosított tizenhárom város papságára háramlanék és azt indítványozta, ruházzák fel egyszerűen az öt sz. kir. vá«j Matr. Goltz. 211—214. 1. 1? ) u, o. 216—217, 1. és 224—225. 1, ÍS ) u. o. 284—285. 1. és 228. 1.
