Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
Thökölynek még utóbb is jutott szerep e nevezetes országgyűlésen. Mikor ugyanis Mátyás főherceg leirata került tárgyalás alá (máj. 9.), melyben meghivja a rendeket a pozsonyi országgyűlésre, Thököly Sebestyén szintén, résztvesz abban a bízottságban, mely a béketervezet egyes pontjait, Mátyás főherceg meghívó levele alapján, átdolgozta. 70 ) A békefeltételek megformulázása után (máj. 12.) az országgyűlés követeket választ, kik azokat Bécsbe felvigyék. Erre a fontos küldetésre a főrendek Thököly Sebestyént tartották legméltóbbnak, ki minden meghatalmazás nélkül is vállalta volna a felelősségteljes megbízatást. Az alsóház inkább Illéstiázyt szerette volna követnek, ki azonban az országgyűléstől plenípotentiát kért arra az esetre, ha a béke érdekében engedményeket kellene tennie. Thököly Sebestyén a teljes meghatalmazásnak ellene volt, mert felfogása szerint azzal a ténnyel, hogy az országgyűlés plenípotentiát ad a követnek, mintegy előre beismeri azt, hogy a pontok felett alkudozást lehetségesnek tart s ha kell, kevesebbel is* beéri. Thököly e tekintetben hajthatatlan s kijelentette, hogy ha a király és a főherceg a békefeltételeket változatlanul el nem fogadják, inkább újra háborúra kerüljön a sor. 71 ) Azonban a többségben levő békepárt megegyezést keresett és az országgyűlés olyan értelemben határozott, hogy a vallásszabadságot biztosító pontozat Thököly Sebestyén felszólalása értelmében szövegezve mindenesetre változatlanul maradjon, úgyszintén a kormányzóra, a nádorra és a béke biztosítására vonatkozó pontok is, a többi pontokra nézve azonban megadták a plenípotentiát Illésházynak, kit a küldöttség élére állítottak,, mely a főherceggel, illetve Rudolffal felvette a tárgyalások fonalát. E küldöttségbe beválasztották Thököly Sebestyént és fiát Istvánt is. 72 ) A küldöttség tehát 1606-ban június hó 6-án megkezdte az alkudozásokat és csak nagy nehézségek után jutottak június hó 23-án arra az egyezségre, amely a történelemben „bécsi béke" név alatt ismeretes. A bécsi béke pontjai nem elégítették ki weder auf den Babst, Luther und Calviner gegründet, sondern allein auf Christum dem Herrn, der das Haupt der christlichen Kirchen ist. (u. o. 839. 1.) 70 ) u. o. 843. 1. »j u. o. 711—715. 1. és 845—846. 1. 7S ) u. o. 713—714. 1. és 846. 1.
