Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
össze nem egyeztethető, azért nem "alkalmazkodhatnak hozzá és a királyhoz fordulnak jogorvoslás céljából. 34 ) Pethe M. csakhamar személyesen is tapasztalhatta a szepesi evangélikusok elszántságát, midőn szeptember hó 15-én a szepesváraljai egyház látogatásával annak katholizálását vette tervbe. A szepesváraljai ev. hívek fegyveresen felvonultak a templom védelmére és megakadályozták Pethe Mártont szándékában. Pethe M. nem szállhatott szembe a néppel, kénytelen volt távozni, de rögtön két követet Lépess Bálint győri és Andaházy G. szepeshelyí kanonokot menesztett Krakkóba, a lengyel királyhoz és a szepesváraljai esetből kifolyólag szigorú intézkedést kért azon szepesi városokkal szemben, akik a kiadott királyi rendeletet az egyházak látogatására és megreformálására nézve nem méltatják figyelemre. Kéri a királyt, sújtsa a tízenhárom szepesi várost, ha fejet nem hajtanak, összes kiváltságaiknak elvesztésével és szigorú rendelettel szorítsa őket nyugalomra és engedelmességre, mert nagy szégyen és gyalázat érte őt Váralján akkor, mikor szándékáról, az egyház megreformálásáról tudomást szereztek nemcsak az ország lakói, hanem a szomszédos országok és királyságok, a bibornokok testülete, sőt maga a pápa is és így erkölcsi lehetetlenség rája nézve, hogy az ellenreformáció megkezdett munkáját eredménytelenül szégyennel abbahagyja, ahelyett, hegy azt dicsőséggel és diadallal befejezze. 35 ) Pethe ezen levele, melyben kérve kéri a lengyel királyt e „pestises eretnekség" kiirtására, mutatja legjobban, milyen fontosnak tartotta ő a protestáns Szepesség katholizálását. Rátereli a lengyel király figyelmét arra is, hogy a Szepesség kathofizálása közelről érinti a szomszédos országokon kívül a bibornokok testületét, sőt magát az egyházfejedelmet, a pápát is. Pethe tehát nem helyi, hanem országos jelentőséget tulajdonított a Szepesség ellenreformációjának. Az elzálogosított XIII szepesi város bírái ís érezték, hogy az ellenreformáció oly hatalmas harcosával szemben nekik is 34 ) Codex Chronol. 31b.—32a. és lásd még Scholtz i. m. 203—204. 1. 35 ) ... praesertim cum hoc ejus in reformanda Relígione salutáre propositum, non Regnicolis solummodo, sed vicinis quoque Provínciís ac Regnís eorundemque Principibus ac Incolis iam innotuerit, imo ad aures, quoque Summí Pontificis Sanctíssimi Dominí, ipsíusque Purpuratorum Patrum pervenerít, ne tandem re ínfecta ígnominiosissime redire cogatur* ac cum dedecore frustretur. (Wagner i. ni. III. 97—98. 1.)
